Századok – 1906

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kuncz ispán majora Budán 685

686 csák ki dezső. a hazafias kegyelet, — ha másban nem tehette : a helynevekben. Mintha ide, a szabadba menekült volna régi dicső magyar neveivel, melyeket a városban nem becsültek meg eléggé. Miért nem nevezték el pl. a várat (az első kerületet) Mátyás királyról, a ki itt élte le porfir-márványból épült palotájában dicső életét; vagy ha nem róla, hát IV. Béla királyról, Budavár város atyjáról, alapítójáról? Inkább kint a hegyekben neveztek el egy, igaz, gyönyörű, két oldalán villákkal beépített utat Béla király útjának ; egy másikat Mátyás király útjának ; egy hegyet Mátyás-hegynek ; egy másikat Árpád-oromnak stb. Csakhogy e neveknek épügy nincsen történelmi alapjok és vonatkozásuk az illető helyekhez, mint a hogy nincsen pl. a városban az Árpád-utczának Árpád vezérhez, a Mária Terézia-térnek Mária Teréziához, és így tovább. De már a Vérhalom, Báthory-hegy, Nyék, Kuruczles, Petneliázy-réte, Törökvész, Pasarét neveket és társaikat, Döbrentey Gábor iratai nyomán mint történelmi alapon igazoltakat fogadta el 1847 junius 17-én Buda város hatósága, új nevekül a budai batár egyes részei számára.1

) De e helynevek igazolásánál, a történettudomány akkori állapotához képest, szintén több szerepe van a kegyeletnek és jóakaratnak, mint a történelmi igazságnak, s az utókor feladata lesz majd azok ki javítgatása. Én ez alkalommal, a budai hegyvidék egy oly előkelő pontjához, a melyről eddig a város régi története semmit sem tud, — óhajtanám kapcsolni a XIV. és XV. század tudományos pontossággal igazolható némely adatait és ezek alapján az utódok kegyeletét. I. 1333-ban egy allodium vagyis major tűnik föl előttünk Budavár város határában, a város egy eredeti oklevelében, melyről egykor veres és zöld selyemszálakból összeállított zsi*) Palugyai Imre : Buda-Pest sz. kir. városok leírása. Pest, 1852. 154—159. 11.