Századok – 1906
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Még egy kis nyelvtörténet 635
MÉG EGY KIS NYELVTÖRTÉNET. A Századok ez évi márczius-liavi füzetében az Oklevél-Szótárról írt megjegyzéseimre Zolnai Gyula a Magyar Nyelvőr áprilisi és májusi számaiban felelt.*) Feleletében — mint a kinek a háza ég — ide-oda kapkod, tücsköt-bogarat összehord, rám fog olyanokat, a miket én sohasem állítottam, néha ferdít, néha meg a legfontosabbat elhallgatja megjegyzéseimből, s még — az irodalmi illendőség megsértésével — a Magyar Nyelv részére beküldött kéziratomat is felhasználja ellenem. Csak egyről feledkezik meg Zolnai teljesen: a bizonyításról. Az én adataim ellenében néhány hibás szótári idézeten kívül egy betű bizonyítékot sem hoz fel. Okoskodását, csűrését-csavarását s azután azt a sok hat-het és lehet szót ugyanis senki sem fogja bizonyítékül elfogadni. Hogy Zolnai állításait a maguk értékére szállítsam alá, nem nagy fáradságomba fog kerülni. Sorba veszem őket. Az a ráfogás, mintha én a Századokban azt állítottam volna, hogy Szamota csakis az oklevelekből gyűjtött, a Magyar Nyelvőr olvasóinak megtévesztésére való. Én ugyanis meghatározott korra terjedő és szerves egészet képező Szamota-féle gyűjtésről szóltam, a mit Szamota az oklevelekből és más okiratokból gyűjtött : azaz nem nyomtatott munkákból, mint Zolnai. A Bartal-féle Glossariumra Zolnai megjegyzi, hogy azt is történetíró nézte át, mégis mennyi tárgyi hiba van benne. Ez az állítása sem felel meg a valóságnak, mivel az illető történetíró a Glossariumnak csak az elejét nézte át. A mi hibát én a Századokban felsoroltam, az egytől-egyig a nevezett szótárnak azon részéből való, melyet az illető történetíró át nem nézett. Zolnai a Magyar Nyelv szerkesztőségéhez beküldött kéziratomból a darabó, a bankó-só és a fogzó-vas szókat mint olyanokat említi, a miket én csináltam. Erre nézve kijelentem, hogy a darábó szó semmiféle értekezésemben meg nem jelent, s így arra tisztességgel senki sem hivatkozhatik. A hivatalos leltárak alapján *) Történettudomány és nyelvtörténet. Magyar Nyelvőr, 1906. 145. 193. 11. 42*
