Századok – 1906

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Még egy kis nyelvtörténet 635

636 TAKÁTS SÁNDOR. kéziratomba ugyan felvettem, de Szily Kálmánnak hozzám intézett kérdésére a correctura alkalmával kihagyattam. A bankó-só és a fogzó-vas szavakat azonban tudtomon kívül és megkérdezésem nélkül törölték. Ezzel a törléssel Zolnai a saját ismereteiről állított ki szegénységi bizonyítványt, mert a banka- és a bankó-só megvolt a régi cseh és lengyel bányászati szók között s a nagyobb szláv történeti szótárakban is feltalálható. Különben a bankó mint név, közönséges nálunk már a XVI-ik század első felében is.1) Zolnai saját bevallása szerint mit sem tudván a fogzó-\asról, azt foglio-v&sni változtatta. »Mi -nyelvészek — írja — ezt már így szoktuk !« Nézetem szerint azonban a nyelvészek aligha helyeslik az ilyen barbár eljárást. Mert ha valaki valamit törül vagy változtat, előbb utána néz a dolognak. De Zolnai sohasem látta azt a bárom kalligraphikus írással készült urbáriumot, melyben a fogzó-vas szerepel, s mégis megváltoztatta. Ilyen módon — ha felvettem volna — a fog nevű pintérszerszámot, a fog-\asat, a fokzó, fokozó vasat és fejsze-fokozót is bátran megváltoztathatta volna, mivelhogy ezeket sem ismeri 2) A borszekernye szóra Zolnai a következő szellemes megjegyzést teszi: »őseinknek egy csodálatos, borból készített csizmájuk is volt !« Zolnai felfedezése s nyelvtudományi methodusa szerint tehát a borszekernye — borból készített csizma. Ezért a felfedezésért a nyelvtudósok aligha vállalnak vele kezességet. Mert hiszen Zolnai methodusa szerint a bor-liáz, bor-úr, bor-gazda, bor-fa (akófa), bor-sajtó, mind borból készült házat, urat, gazdát, fát és sajtót jelentene ! Zolnai ilyenféle methodust az Oklevél-Szótárban is többször használ. így példáúl ezen 1435 évi adatból : »usque Maklabito«, ő a lábító szót olvasta ki. Pedig az illető oklevélben nem lábítóról, hanem a rét és a Maklábi-tó közt levő területről van szó. Zolnai a saját módszere szerint a Pívztabeech (1398) szóból Bécs város nevét magyarázza, pedig az illető adatban nem Bécsről, hanem Auspitz városáról van szó. a mit csehül Hustopech-nek, magyarul Pusztapécs-nek neveztek. Ugyanilyen nyelvtudományi módszerrel süti ki a korocz (szapu) szóból a kurucz szót, s mivel adata 1612-ből való, tehát az OSz.-ból megtudjuk, hogy hazánkban már 1612-ben is divott a kurucz-világ. Az ilyen és ezekhez hasonló nyelvészkedés mestere Zolnai — mint látjuk — kissé ') Országos Levéltár : Urb. et Conscr. fasc. 78. nr. 28., fasc. 88. nr. 59., fasc. 88. nr. 9. 2) Hodinka Antal úr szives volt a közös p. ü. levéltárban őrzött szigeti és huszti összeírásokat újra megnézni. O is megerősíti, hogy a kérdéses helyeken világosan és félreismerhetetlenül fogzó-vas, nem pedig foghó-vas áll.