Századok – 1906
Értekezések - SZABÓ DEZSŐ: Két Árpád-kori oklevél 620
624 SZABÓ DEZSŐ. elé van téve. Nincs semmi ok reá, hogy lehetetlennek tartsuk — a mi a külföldi diplomatikai praxisban oly gyakori eset — az oklevelek antedatálását. Jellemző az egykorú szerkesztésre, hogy a salutatio formulái mindegyikben majdnem szószerint egyeznek, pedig látszik az a törekvés, hogy írójuk minden erejével változatosságot akart; mindamellett az 1269 és 1266 évi oklevelek salutatiója szórúl-szóra egyezik.1 ) Ugyanezt mondhatjuk a többi formulákról. Mindezek, ha kétségtelenül nem bizonyítják is, de mindenesetre valószínűvé teszik, hogy itt antedatált diplomákkal van dolgunk. Miért irat a király később három oklevelet, a helyett, hogy együtt erősítené meg összes donatióit? Az igazság kedvéért. Külön-külön történt a három adomány, úgy akarta tehát valamennyit megerősíteni. Az első a Mosony-megyei Rajica birtokról szól. Ennek utolsó birtokosa Herrandus előtt Simon Gallicus volt, a ki vitézségének jutalmáúl kapta. Fiutódok nélkül halván el, birtoka a királyra szállott vissza. Herrandust hasonlóképen hadi érdemei tették az adományra méltóvá. 0 a Stájerországban, Ausztriában és Morvában viselt háborúkban tűnt ki s egy alkalommal IV. Béla jelenlétében vitézkedett. Azonfelül ez az adomány bizonyos tekintetben engesztelés is volt. Rajkát ugyanis már azelőtt a Héderváriak bírták, de valami kihágás miatt (körülményesebben nem tudjuk) elvesztették. Most visszanyerik. Külön említi meg IV. Béla, hogy itt állott egy kőből való torony is, de leégett. Ez pedig régebben a határvédelem katonai szempontjából tette fontossá Rajkát. Az oklevél kelte szerint ez az első donatio 1267-ben történt. A második adomány 1266-ra van téve s Oroszvár birtokról szól. Béla király ezt már eladományozta Cheken Balázsnak és Boldizsárnak; de az előbbi meghalt, ezért a király visszaveszi adományát (jellemző IV. Bélára), okúi hozván fel, hogy Oroszvárnak erős védelemre van szüksége, mert ott eastellum is van. Ezt a védelmet pedig teljesíteni tudja Herrandus, a ki épen az előbbi oklevél tanúsága szerint már a végeken s Morvaországban is tett a királynak ilyen szolgálatokat, tehát arra termett ember. Nem kell külön kiemelnünk annak a jelentőségét, lia a király két várat is bíz egy híve kezére. A harmadik adomány már nem Hédervári Herrandust, hanem a fiát Domokost illeti. Erről a Domokosról egyebet nem tudunk a nevén kívül. Tett-e ő is valami szolgálatot ') Az 1269-iki oklevélben: Omnibus presens scriptum inspeeturis salutem in vero Salvatore ; az 12G6-ikiban : Omnibus présentes literas inspeeturis salutem in vero Salvatore.
