Századok – 1906

Értekezések - SZABÓ DEZSŐ: Két Árpád-kori oklevél 620

KÉT ÁRfÁD-KORI OKI.EVÉL. 625 IV. Bélának? kérdéses lehet, de nem valószínű, mert az oklevél tanúsága szerint a Mosony-megyei Insét az apja érdemeiért kapja. Az adomány a Héderváriak családjának csak ezen egy tagjára és ennek utódaira vonatkozik. Az adománylevél 1268-ról van keltezve. A statutio módja itt egészen más, mint II. Endre diplomájában. Királyi ember által történik, bár e néven nem nevezik, a ki világi úr, nem pedig egyházi, mint amott láttuk. Az első esetben Benedek, a királyné udvarbírája és Vasvármegyei ispán a homo regius, a másikban Leucas de Gumba »fidelis baro domus nostre«, a harmadikban Óvári Konrád mester. Tudjuk, hogy későbbi, szokás szerint a király embere a káptalani tanúval együtt végezte a statutiót, Itt valószínűnek látszik, hogy a káptalan csak annyiban szerepelt az iktatásnál, hogy a határjárásról oklevelet adott ki. Még azt is feltehetjük, hogy embere nem volt jelen,1) hanem csak a homo regius bemondását foglalta írásba; legalább egy szóval sem említik jelenlétét. A káptalani oklevélre nézve jellemző, hogy arra csak hivatkozás történik, de szórói-szóra közölve (átírva) nincs. Mind a három esetben a győri káptalan szerepelt a határjárásnál s végeztette a reambulatiót. Semmi okunk sincs fel nem tenni, hogy a határjárás szó szerint való átvétel a káptalan okleveléből, melynek épen a metalis megszerkesztése volt egyetlen feladata. Az első adománylevél keltezésében hiba is van. így szól : »Datum per ma nus . . . Pauli . . . aule nostre vicecancellarii. Anno Domini M. CO. LXVII. tertio Idus Augusti. Regni autem nostri vicesimo septimo.« A folyó év és az uralkodás éve nem vág össze. Ha az utóbbi helyes, akkor a dátum 1262-re volna teendő; ha az előbbi, akkor az oklevélnek Béla uralkodása 32-ik esztendejéről kellene szólnia. Világos, hogy a két évszám közül az első a helytelen. A három oklevél sorrendjéből természetszerűen következik, hogy a legrégibb álljon legelői; a chronologiai sorrend megzavarását megmagyarázni semmivel sem lehetne. Azonkívül »Paulus electus ecclesie Albensis... vicecancellarius« csak 1262 végéig szerepel Béla diplomáiban, attól kezdve Farkas a vicekanczellár, a mint hogy az 1266-iki oklevélben is az ő neve fordúl elő. E szerint az oklevél írója a folyó évre nézve tévedett, de helyesen számította a király uralkodása éveit. ') Jóformán csak egyetlen ellenmondó egykorú adatot találtam : Mária királyné oklevelét, mely szerint »ipsum per hominem nostrum coram Strigoniensis capituli testimonio fecimns introduci.« Fejér id. m. IV. 3. 523. 1.