Századok – 1906
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: A történettudomány objektivitásának kritikája 585
616 SZENTPÉTERY IMiíE. nak tettei általános emberi szempontból helyesek-e vagy helytelenek, hanem azt, hogy mennyiben mozdították elő vagy hátráltatták a nemzeti egység kialakulását. Ez a szííkebb, relatív szempont lehet azután kisebb körre szorítkozó, a mint pl. Treitschke nézte a német egység relatív szempontjából a történelmet, vagy lehet általánosabb, a milyen volt egyik-másik művében a Rankeé, ki a közép-európai műveltség szempontjából nézte a történelmet,1 ) vagy alkalmazhatjuk az illető korszak szempontját, mint a hogy Mommsen vizsgálta a római történetet római szempontból. Kimutatták már,2 ) hogy a relativ szempontok alkalmazása többek közt már csak azért sem czélravezető, mert hiszen e szerint a legáltalánosabb és legtökéletesebb relativ szempont az általános emberi műveltség szempontja volna, a mi pedig olyan általános és meghatározhatatlan fogalom, hogy lehetetlenség alkalmazni. Véleményünk szerint azonban a relativ szempontok alkalmazásával egyébként is cseberből vederbe jutunk. Mert ha pl. Treitschke relativ szempontokat alkalmazott, bizony nem volt az egyéb, mint az ő német subjektivitásának nyilatkozása, s azt hiszem, hogy Treitschke elemzői voltakép a német Patriotismus nyilvánulását takarják el a relativ szempontok módszerével. És a többieknél, így Rankénál is, egyoldalúság és subjektivitás az, ha ő a középeurópai műveltség szempontját alkalmazza. Hiszen van a relativ szempontok kérdésében igazság: az, hogy ne akarjunk általános érvényű elveket felállítani és ezekre támaszkodva bíráskodni. Ebben azonban semmi új sincs. Mert hiszen Ranke azzal, hogy egyáltalában tartózkodott a véleménynyilvánítástól, jobban megfelelt ennek a követelménynek, mint a relativ szempontok alkalmazásával. És mégis, mint láttuk, még a véleménynyilvánítástól való absolut tartózkodás sem biztosít a subjektivitás ellen, mert a subjektivitás nyilvánulhat kifejezett véleménynyilvánítás nélkül is. Értékesebb és praktikusabb is egy másik ajánlott szempont, mely összefügg azzal, a mit előbb a történetírói önbírálat•) Grotenfelt id. m. II. 126, 1. ') Bernheim id. m. 712 és köv. 11.
