Századok – 1906
Értekezések - ERDÉLYI ALAJOS: Barcsay Ákos fejedelemsége. - II. bef. közl. 489
518 erdélyi alajos. kérdje, hanem efféle dolgot inkább cselekedjen«, — végezték röviden a rendek. Ideje is volt határozni. Éjfél körűi Barcsay levelet kap a kolozsváriaktól, kiket Bákóczy ostrommal, fölégetéssel fenyegetett meg, ha kaput nem nyitnak előtte. Barcsay hajnalban kiadja a parancsot a mozgósításra. Ugy tudják valamennyien, hogy Kolozsvár védelmére indulnak. De hamar végigfut a táboron a rémhír, hogy Bákóczy már innen van a Meszesteteje nevű hegyen s estére Gyaluban akar tábort ütni. Barcsay a fegyvertelen szászokat haza bocsátotta, biztatva őket tatár, török és oláh segélylyel. De maga sem vonult észak felé, hanem gyöngesége érzetében hirtelen délre, Fejérvár felé vette útját.1) Lipót török háborútól tartva, aug. 21-én Pozsonyból ír Rákóczynak, hogy tegye le a fegyvert, s ír Barcsaynak ugyan e czélból, mert nem látja be politikájának, a Bákóczy-jószágok elvételének kényszerűségét.2) A levelek későn érkeztek. Barcsay még a Bákóczy táborában való személyes megjelenésre is Ígérkezett és erre Kemény ismételt követségével menedéklevelet is eszközölt ki, de csak azért, hogy Ilákóczyt késleltetve, maga menekülésével megoldhassa sokkal fontosabb feladatát, a haza megmentését. Épen évfordulója volt jenei követségének ; nem akarta bevárni a jenei kényszert, újra látni, hallani a tatár pusztítás borzalmait. Ideje volt, hogy beváltsa törvényben lekötött igéretét. Egy éves fejedelemsége oda vitte, hogy újra mint az ország követe járuljon a török elé s ezzel kimentse országát a hűtlenség gyanújából. És ez volt Barcsay egyik legérdemesebb cselekedete. Fejérvárról fölkelő seregét hazaküldve, maga kisded csapatával tovább menekült Déva felé. De szept. 10-én már itt sem lephette meg Mikes Mihály, mert akkorra Bethlen János, Barcsay András és Toldalagi Mihály kíséretében Temesvárra futott.3) Barcsaynak igaza volt. A tavalyi eset már-már ismétlődött. A szilisztriai pasa leveléből értesülünk a török nagyarányú készülődéseiről; 20 ezernyi lovassal már Gyurgyevóba érkezett, készen van a tatár szultán is, felhívja tehát magyarországi pasatársait, hogy fogjanak fegyvert Bákóczy és a két szökött vajda ellen.4 ) Nem telt bele egy hét s Bákóczy már láthatta Erdély virágzó fővárosának, Fej érvárnak pusztulását, mely ősei sírboltjait sem kímélte. Benne volt Erdély hirtelen bukásának *) Krauss id. m. I. 385. a) Erd. orszgy. eml.'XII. 355. 356. 8) Erd. orszgy. eml. XII. 358. 360. A két K. Gy. csal. lev. 576. Krauss id. m. II. 3. 4) Török-m. Államokmt. III. 254.
