Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - Szent István király családi összeköttetéseiről (Nagy Géza értekezése) 477

TÁRCZA. 477 1832-ben Kalkuttából írt levelében maradtak fen, mely Pest vármegye levéltárába került, a honnan Horvát István közölte a Tudományos Gyűjtemény 1833 évi folyamában. Ebben a levélben mondja Körösi Csorna Sándor, hogy czélja az ősmagyar haza felkutatása és meghatározása, s hogy ezt a földet a chinai Tatárország belső vidékein, keleti Turkesztán keleti szélén, Tibettől északra fogja keresni, azon a helyen, a hol az ujgur törökség lakott. Előadása tulajdonképeni tárgyára térve, felsorolta Thúry azokat a szerzőket, kik a csagatáj és üzbég törökök nyelvéről írtak. Az ide vágó irodalomban legrégiebbek az arab szerzők művei. Az európai tudósok közül oroszok, francziák, németek és magyarok foglalkoztak az említett török nyelvjárásokkal. -— Thúry előadása után Goldziher Ignácz osztály-elnök néhai dr. Kaufmann Dávid jeles orientalista nagybecsű könyvgyűjteményét ismertette, melyet az elhunyt tudós anyósa, özv. Gomperz Zsigmondné ajándékozott az Akadémiának. A gyűjtemény túlnyomó részben a középkori bölcsészetre, a keleti, különösen a héber irodalomra s a zsidók történetére vonatkozó kéziratokból és nyomtatványokból (összesen 2833 kötetből) áll. Hazai történelmünkre nézve is érdekes darabja az a régi héber kézirat, melynek szerzője Buda visszafoglalását 1686-ban mint szemtanú beszéli el. Apr. 30-án összes ülés volt, mely alkalommal Conclia Győző rendes tag néhai Pulszky Ágost levelező tagról (f 1901) mondott szép és tartalmas emlékbeszédet. Igazságot szolgáltatott a korán elhunyt nagyelméjű jogtudósnak, kit életében meg nem értettek, érdemei szerint soha nem méltányoltak. — Az ülés egyéb tárgyainak elintézése után Ováry Lipót lev. tag adott rövid jelentést az 1903 tavaszán Rómában tartott harmadik nemzetközi történelmi congressusról, melyen az Akadémia megbízásából vett részt. Felesleges lenne jelentésével foglalkoznunk azon beszámoló után, mit az említett congressus lefolyásáról és eredményeiről annak idején Lánczy Gyula tagtársunk hivatott tollából tettünk közzé közlönyünkben.1) — SZENT ISTVÁN KIRÁLY CSALÁDI ÖSSZEKÖTTETÉSEIRŐL értekezett Nagy Géza tagtársunk a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság legutóbbi, ápr. 26-iki vál. ülésén. Azt hiszszük, szívesen fogadják olvasóink, ha fejtegetéseit legalább rövid kivonatban ismertetjük. Hazai forrásaink szerint Szent István atyja Geysa vagy Gyejcsa fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyulák nemzetségéből származó Sarolt vala. Krónikáink csakis Saroltot mondják Gyejcsa nejének, míg a lengyel források szerint Miesko lengyel ') Századok, 1904. 413 és köv. 11.