Századok – 1906

Történeti irodalom - Vetter Ferdinand: Deutsche Texte des Mittelalters VI. köt. Ism. Bleyer Jakab 470

TÖRTÉNETI IRODALOM. 471 vége felé halt meg.1

) E legemla azonban nem véletlenül került az életrajzokhoz, hanem mintegy kiegészítésül. Azért általában szintén Stagel müvének tekintik, a mit azonban Vetter kétségbe von. Ugy véli, hogy e legenda egy másik író műve, a ki azonban bizonyára szintén töszi apácza volt. Ezen Erzsébet-legenda bírt rá, hogy a berlini Akadémia ezen legújabb kiadványsorozatának Vl-ik kötetéről e helyen megemlékezzem. Itt van ugyanis elsőízben Stagel életrajzgyűjteménye és az Erzsébet-legenda a maga teljes német szövegében közölve. De azért az Erzsébet-legenda eddig sem volt ismeretlen, és Pór Antal »Habsburgi Ágnes magyar királyné és Erzsébet herczegasszony, az Árpád-ház utolsó sarja« czímű értekezésében 2

) fel is használta s bő kivonatot készített belőle. A legenda ugyanis a Bollandisták gyűjteményében is megjelent,3) a miről Vetternek — űgy látom —- nincs tudomása. Azért nem is ismertetem tartalmát, és czélom csak az, hogy a kutatók figyelmét erre a kiadásra felhívjam, melynek a Bollandisták kiadásával szemben természetesen előnyt kell adnom, és a melynek irodalmi utalásai és jegyzetei is, bár ezek szorgosabbak lehetnének, értéket adnak. A szentgalleni kéziratban levő bejegyzés szerint az Erzsébet-legenda másolatát 1868-ban Botka Tivadar4

) országos képviselőnek elküldték Magyarországba, de hogy ez nálunk napvilágot látott volna, arról nincs tudomásom. A svájczi muzeumokban több magyar vonatkozású emlék van, mely emlékek Ágnes királyné és Erzsébet herczegasszony révén kerültek a svájczi kolostorokba, vagy pedig ott létesültek, így nevezetesen a zürichi országos muzeum egy sírlapot őriz, melynek eredetéről és történetéről Vetter tüzetesen szól. A rá vonatkozó kutatások eredményeit (121 — 122. 11.) ekként foglalja össze: »Wir halten also die Platte S. 122 (a hol a sírlap fénykép után készült reprodukcziója látható) für den Best des 1337 im Chor der Klosterkirche (Tösz) errichteten ') A pontos dátum Pór Antal szerint (olv. alább említendő értekezését, 491. 1.) 1338. niájus 6-ika. Vetternél pedig ellenmondás van: Erzsébet halálát majd 1336. okt. 3l-re (olv. XVIII. és 121. 1.), majd 1337. máj. 6-ra (olv. 100. 1.) teszi. a) Katholikus Szemle, 1888. 214—243. és 461—499. 11. 3) Acta Sanctorum. Május, II. köt. 6. nap »De b. Elisabetha Hungara, filia regis Audreae III.« a hová Murer Henrik »Helvetia Sancta«jából (megj. 1648 ban) került. A Bollandisták kiadványából merít Eosty Kálmán is Magyar szentek legendái cz. műve 50—54. lapjain. *) Az említett bejegyzés Bothal Tivadart mond, de kétségtelenül Botka Tivadar, néhai jeles történettudósunk. 1865/68-ban országgyűlési képviselő, értendő. 30*