Századok – 1906

Történeti irodalom - Széchenyi István (gróf) munkái. Második sorozat. II. köt. Ism. Váczy János 461

463 TÖRTÉNETI IRODALOM. mányos intézményeiben nem figyel a természet törvényeire. Türelmetlen erélylyel kiáltja: Tenni Jcell! Előre, lelkesek, a tökéletesedés felé, bogy versenyt futhassunk más nemzetekkel. Cselekvésünk rúgója nem lehet más, mint hogy haladásunknak oly irányt szabjunk, mely a királytól lefelé minden magyar sorsát javítsa. íme Széchenyi egész küzdelmének alapja és főczélja. A psychologus éles szemével tekint az emberi természet legmélyebb rejtekeibe, hogy kivétel nélkül mindenkit meggyőzzön a haladás irányának általa hirdetett helyességéről; hogy az ember legfogékonyabb természeti sajátságát ragadja meg, a mely a mindennapi életből közösen táplálkozik. Nem mintha legnemesebb sajátságainkat nem akarná kifejteni; nem mintha benne is nem élne az eszményi törekvések legmagasabb czélja. De az izgatónak oly alapról kellett előre gondoskodnia, a melyre egész reformátori tevékenységét biztosan állíthassa és szövevényes közjogi helyzetünk akadályait óvatosan kikerülje. A mit a Hitelben részletesen fejteget, azt itt tömörebben s hatásosabban foglalja össze. Nem habozik kimondani, hogy a nagy tömegnél az önhaszon kérdése az első. Ezt mindenki megérti, míg a köznek, az egész ország hasznának, jólétének kérdése már bizonyos emelkedettebb gondolkodást kiván. Nem hiába dicséri Bacon inductiv módszerét. Ennek útmutatása szerint alapozza meg az átalakulás nagy munkáját. Hasztalan időpazarlásnak tartaná, ha a magyart bizonyos elvont eszmék megtestesítésére ösztönözné. Sőt mindenkiben az önhaszon iránti fogékonyság fölébresztése s ennek nemes czélra, közjólétre való irányítása szabja meg államférfiúi tevékenységét. Nem engedményekre alapítja javaslatait, mert — úgymond — előbb vége lesz a honnak, mintsem az emberekből kihal a haszon utáni vágy. A közgazdaság nagy mestereitől tanult eszméket sajátos nemzeti állapotunkhoz alkalmaztatva, a megjelölt alapon egész haladásunk útját a nemzet elé tárja és pedig szoros logikai kapcsolat sorozatán. Adjunk polgári létet az ország minden lakosának, mert a nemes is csak így tarthatja meg a maga polgári jogait. Ez az átalakulás egyik fő eszméje; ennek megvalósulásától függ jövendőnk. Múlhatatlanúl meg kell testesítenünk ez eszmét, különben bizonyosan örvénybe jut a nemzet. Széchenyinek ez eszméje majdnem ugyanazon szavakkal viszhangzik mái-Deák Eerencz és Kölcsey beszédeiben az 1832/36-iki országgyűlésen, a hogy Széchenyi kifejezi. A polgári jogok közössé tételéhez a következő tizenkét törvényczikk megalkotása szükséges : a hitel haszna és kára mindenkit egyenlően ér ; az ősi-