Századok – 1906

Történeti irodalom - Széchenyi István (gróf) munkái. Második sorozat. II. köt. Ism. Váczy János 461

464 •TÖRTÉNETI IRODALOM. ség eltöröltetik; a magszakadásból származó fiskalitások örökre megszűnnek; Magyarországban mindenki bírhat ingó és ingatlan jószágot, mint sajátot; mindenki egyenlően áll a törvény oltalma és súlya alatt; a nem nemes is választ megyei pártvédet; a házi pénztár és országgyűlés költségeihez mindenki aránylagosan járúl ; a közmunkák baszna és kára mindenkit egyenlően ér s az országgyűlés tárgya; monopoliumok, czéhek, limitatiók s a közszorgalmat és versenyt akadályozó minden intézmények örökre eltöröltetnek ; Magyarországon csak a magyar nyelven szóló törvény, parancs, itélet kötelez ; minden törvényhatóság csak a Helytartótanács útján hallja a fejedelmi szót, s végre : Ítéletek mint tanácskozások csak nyilvánosan tartatnak. Voltakép a Stadium az itt felsorolt tizenkét törvényjavaslat közül az első kilencznek igazolása és kifejtése. E javaslatokat úgy tünteti föl, mint a melyek szoros rendszerbe vannak illesztve. Egyet sem lehet az egész megbontása nélkül elhagyni, mint a gépnek egyetlen tengelyét vagy kerekét sem vehetjük ki a nélkül, hogy működését meg ne akadályozzuk. S valóban, midőn Széchenyi okát adja pl. a hitel hasznának, az okok lánczolatában valamennyi javaslata érintve van. Mindenütt merészen szembeszáll a »rozsdás szójárásokkal«, a korhadt előítéletekkel. A meggyőzés minden fegyverét virtuóz módon forgatja, példára hivatkozik ; a dolog természetéből vett bizonyítékok mellett kivált az egész nemzet közjólétének fő bizonyítékát állítja homloktérbe; érinti közjogi szövevényes helyzetünket, s van bátorsága kiemelni, hogy hazánk boldogsága vagy veszedelme közös az uralkodó házéval. Szerencsétlenségnek mondja, hogy e viszonyt némelyek épen haladásunk fő akadályának tartják, mit ha Bentham ismerne, egyenesen argumentum pigritiae-nek nevezné ; mert ez csak ürügy, hogy hibás alkotmányunk akadályait soha éberül meg ne lássuk s fölmentve érezzük magunkat a kor követelte cselekvés alól. A közszabadság a haladás alapja. Ebből ered a nagy belső fogyasztás, a mi értelmi súlyunkat emeli, s ez ismét visszahat a közszabadságra, a közszorgalom emelésére, a közbátorság, a tulajdonjog épségére s így tovább. Mindez pedig a hitel forrására vezet vissza. Az egyesek jólléte, vagyonosodása nem áldozatok, nem engedmények árán érendő el; ha így volna, Széchenyi nem bízhatnék benne, mert nem a »szoros számolás« rakta alapra helyezkednék az átalakulás. Az ő eszméje : mindenkinek, vagy a lakosság lelietö legnagyobb részének jóllétét munkálni. Szerinte a hitel »elrendelése« a nemzet jövendő nagyságának legbiztosabb útja, mely a haza bol-