Századok – 1906

Történeti irodalom - Melich János: Szláv jövevény-szavaink. I. köt. Ism. Karácsonyi János 451

460 •TÖRTÉNETI IRODALOM. A leereszt és szombat szavakra épített véleménye a szerzőnek elfogadhatatlan azért is, mert a valódi görög-keleti egyházat és a görög-keleti szláv egyházat egynek veszi és a magyaroknak a konstantinápolyi görögökkel való politikai összeköttetéseit a görög-keleti szláv egyház javára akarja értékesíteni. Pedig ha az anya és leánya nem egy személy, akkor a görög-keleti egyház és a görög-keleti szláv egyház még kevésbbé azonos. A görög-keleti szláv egyház épen a magyarok megtérése idején (976—1014) külön, a konstantinápolyitól független patriareha kormányzása alatt állott, a ki eleintén Preszpában, utóbb pedig Ochridon avagy Achridán lakott.í) Előzőleg, körülbelül 930—971-ig Szilisztriában lakott a bolgárok patriarehája s a görög-keleti szláv egyház feje. Ez összeköttetésben állott ugyan a konstantinápolyi patriarehával, de ha a magyarok megtérítésére nyilt volna akkor alkalom, a konstantinápolyi patriareha épen ügy nem bízta volna reá azt, mint a hogyan nem bízta az oroszok megtérítését. Azt hogy a magyarok és a görög-keleti szláv patriareha s annak papjai között összeköttetést gyanítsunk, a X-ik század hadi és politikai állapotai nem engedik. Nagyon ismeretes dolog, hogy a magyarok Bolgárországot '894-ben megtámadták és kegyetlenül pusztították. Még inkább ismeretes, hogy a bolgárok 895-ben a kölcsönt visszaadták s a magyarokat etelközi hazájokból kiűzték. E két rettentő harcz emlékét nem lehetett márül-holnapra eltörölni, annak századokra terjedő hatása volt. A bolgár és magyar tehát gyűlölte egymást s e gyűlöletet a konstantinápolyi udvar a magyarokban folyton élesztette, hogy így a veszedelmes bolgárokat a magyarokkal folyton félemlítse és aggodalomban tartsa. Tudjuk, hogy 927-ig, Simeon czár haláláig, a magyarok részt vesznek minden háborúban, minden szövetségben, a mi a bolgárok ellen irányúi. 941—963 között öt ízben pusztítják a bolgárok földét, s midőn végre Szvjatoszláv orosz fejedelem 970-ben Bolgárország meghódítására törekszik, a magyarok őt segítik. Hiába hódította meg 971-ben a görög császár keleti Bolgárországot, a görög egyház akkor sem léphetett közelebbi érintkezésbe a magyarokkal, mert az egyidejűleg megalakult nyugati Bolgárország czárja Belgrádot és Nisst s ezekkel együtt a mai Szerbiát elfoglalta s a magyarokat a görögökkel való közvetetlen összeköttetéstől elvágta.2) M Hilf er ding : A szerbek és bolgárok története, 216. 1. 2) Jirecek ; A bolgárok története, 956. 156.' 161. 162. 175. 179. 11.