Századok – 1906

Történeti irodalom - Melich János: Szláv jövevény-szavaink. I. köt. Ism. Karácsonyi János 451

453 TÖRTÉNETI IRODALOM. hogy az ablak, asztal, derék, dézsa, garat, gerlicze, kokat, kapcza, kapta(fa), kelepcze, király, konkoly, láncz, kútya, medencze, megye, moly, otromba, poroszló, ragya, szamár, túr, varsa szavak kétségtelenül szlovén eredetűek, a mesgye és rozsda ellenben bolgár, a kakas, retesz és palócé pedig cseh-tót kölcsönszók. Szembetűnő tehát ennélfogva azon állításának helyessége, hogy a magyar nyelv szláv eredetű jövevényszavai nem egy nyelvből s nem is mind egy időből valók. De nyilvánvaló az is, hogy az a nyelv, a melyből a magyar legelőször és legtöbbet kölcsönzött : a szlovén. Ehez számítja a szerző, helyesen, a dráva-szávaközi kaj-horvátot is. Megerősítik ezt a magyar nyelvtörténeti adatok is, mert pl. a szlovén eredetű megye már 1055-ben, a bolgár eredetű mesgye pedig csak 1320-ban fordúl elő. Az egyetlen, a mit a szerző fejtegetéseiből el nem fogadhatok : az olasz szó eredete. A szlovén vlas-ból a magyarban olas lett volna, nem pedig olasz s még kevésbé olosz, mint a régiek írták s az erdélyi magyarok ma is mondják. Az olasz szó eleintén (a XIY-ik századig) nem is jelentett a magyarban italianus-1, hanem gallicus-1 (vallon-olaszt), mint a hogy a szerző maga is bevallja (1. r. 153. 1.), de azután állítását (2. r. 80. 1.) félig visszavonja. A kokat szót azért tartom a vele egyjelentésű kakas-nál régibbnek és szlovén eredetűnek, mert helynévben már 1157-ben, sőt 1075-ben előfordul mint a mai Párkány régi neve, személynévben pedig 1070 táján ; ellenben a kakas csak a XIII-ik század második felében, továbbá a Kakat helynevek csak az ország közepén és déli részén fordulnak elő, u. m. Esztergom, Heves, Bihar, Temes és Bodrog megyékben, s a Temes-megyei Rakatot 1467-ben Tót-Kakatnak is nevezik, pedig azon időben a Tiszán-túl tót alatt csak szlovén-tótot érthettek. A mit műve első részében ír a szerző, csak mintegy előkészület a keresztyén vallás tételeinek, szertartásainak megjelölésére szükséges műszavak, terminus technicusok eredetének kutatásához. Itt azonban, hogy czélt érjen, előbb két hatalmas akadályt kellett elhárítania : Volf György és Asbótli Uszkár elméleteit ; mert míg e jeles és érdemes tudósok állításai igazaknak vagy legalább is valószínűeknek tetszenek, addig a keresztyén műszavak eredetének igaz forrása ki nem kutatható. Ismeretes, hogy Volf György első keresztyén térítőink legnagyobb részét velenczei olaszoknak lenni vitatta és így a keresztyén műszavak nagyobb részét is olasz eredetűeknek tartotta. Melich azonban részletes vizsgálat alapján (2. r. 1—86. 11.) ezt az elméletet elveti. Okai főleg a következők : SZÁZADOK. 1906. V. FÜZET. 30