Századok – 1906

Tárcza - Vegyes közlések - A középkor nagy járványairól (Győry Tibor felolvasása) 379

TÁRCZA. 3,379 sorrendje fölött dönteni. Ugyancsak a szerkesztő-bizottság gondoskodik a kiadás részletes módozatairól is. A vállalat egyes köteteinek terjedelme és megjelenésök időpontja esetről-esetre állapíttatik meg. A vállalatba felvett magyar nyelvű emlékek a magyar szövegen kívül latin, német vagy franczia, a latin vagy más nyelvű emlékek pedig magyar fordítás kíséretében bocsátandók közre. A vállalat egyes köteteinek elkészítésére a szerkesztő-bizottság vagy a maga tagjai közül valakit, vagy a bizottságon kívül álló szakférfiat kér fel, kinek az előzetesen bemutatandó munkaterv helybenhagyása után az illető kötetre végleges megbízást ad. A M. P. Társaság felkéri a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a szóbanforgó vállalat czéljaira évenkint 4000 korona államsegélyt adjon. A kiadvány első köteteiben — tekintettel az 1906 évi százéves fordulóra — kellően feldolgozott alakban az 1806 évi Ratio Educationis, a megelőző országos bizottsági tárgyalásokkal s az 1827 évi munkálatokkal együtt fog közrebocsáttatni. — A KÖZÉPKOR NAGY JÁRVÁNYAIRÓL érdekes orvostörténelmi előadást tartott Győry Tibor tagtársunk a mult márczius-hó 7-én az Országos Közegészségi Egyesületben. Az előadó úgy az orvosi tudomány, mint az általános kultúrtörténet szempontjából szólott a középkori nagy járványokról. A mai kor emberének már alig lehet fogalma róla, hogy ezek mily mély vágásokat ejtettek az egész emberiség testén, milyen rengeteg emberáldozatokat követeltek s mily felforgató és átalakító hatással voltak az egész társadalomra. A pestis, a fekete lialál iszonyatos pusztításai szinte azt a benyomást keltik az emberben, mintha a végzet az emberek végleges kipusztítását tűzte volna czélúl maga elé. Rémület előzte meg lépteit, rémület és nyomor jártak a nyomábán. A legelszántabb embert is elfogta a félelem, a rettegés. Minden a földön elvesztette értékét. Bomlásnak indult minden isteni és emberi törvény. Szabadon tenyészett a bűn is, mert nem volt hatalom, mely útját állja és megtorolja. Az orvosi írókon kívül megrázó, de hű képét festi a fekete halálnak Boccaccio, ki a florenczi pestisnek volt szemtanuja. Mellette találjuk Petrarca megrendítő feljajdulásait élete legkedvesebb tárgyának, Laurájának elveszte fölött, kit a fekete halál ragadott el karjaiból. Manzoni A jegyesek (I promessi sposi) cz. híres regényében írja le szinte orvosi pontos megfigyeléseit. A járvány Chinából jött, átvonult Ázsián, hol áldozatai számát 37 millióra becsülték. 1347-ben érkezik el Európába, végig söpörve öt -esztendő alatt összes országait, köztük hazánkat. A járvány Európa lakosságának egy negyed vagy harmad-részét kiirtotta. Leg-