Századok – 1906

Tárcza - Angyal Dávid: Késmárk és Eperjes vitája 373

T Á R C Z A. KÉSMÁRK ÉS EPERJES VITÁJA. Thököly Imre hamvainak hazaszállítása alkalmából Késmárk és Eperjes városa közt vita támadt. A vita a múlt év végén (decz. 15-én) az Egyetértés-hen kezdődött és folytatódott ez évben az Eperjesi Lapok hasábjain. Azóta a kormány egy bizottságot küldött ki annak a megítélésére, vájjon Késmárkot, vagy Eperjest illeti-e meg az a dicsőség, hogy Thököly hamvait őrizhesse ? Nem azért szólunk e kérdéshez, mintha tanácsot merészelnénk adni a bizottságba kiküldött kitűnő szakférfiaknak, csak a szerkesztő felszólítására óhajtjuk véleményünket elmondani a fent említett polémiáról. Burgyán Aladár, volt orsz. képviselő, Késmárknak erősebb jogát leginkább ezekkel bizonyítja : Thököly Késmárkon született, itt tanácskozott apja a Wesselényi-féle mozgalom részeseivel, életének szép emlékei fűződnek a késmárki várhoz. A vártemplomban pihennek ősei is. Thököly késmárki és szepességi földesúr volt, és Késmárkon várja őt három késmárki vértanú. Késmárk áldozatkészsége tartja fenn a Thököly-várat. Flórián Károly erre az Eperjesi Lapok-ban gyengíteni igyekezett Burgyán érveit. Thököly — úgymond — Késmárkon ép úgy, mint Eperjesen, csak legfiatalabb éveit tölthette, mert hiszen a várat már 1671-ben elkobozták. Ezért bajos volna azt állítani, hogy ő késmárki földesúr volt. — Oppel Jenő tanár Flóriánnak válaszolva az Eperjesi Lapok-ban (1906. 4. sz.) kifejti, hogy Thököly soha sem pihentette ősi jogát Késmárkra. Ha el vette is tőle az önkényuralom a birtokot, mindig igyekezett azt visszaszerezni. Utolsó éveiben mostoha fia vissza is szerezte az ősi birtokot és Thököly mint Késmárk földesura halt meg. Flóriánt ez érvek nem győzték meg. Azt mondja, hogy Thököly mint késmárki földesúr »nein forrott.össze a birtokkal állandó ott tartózkodása« útján. SZÁZADOK. 1906. IV. FÜZEI. 25