Századok – 1906

Történeti irodalom - Fouillée; Alfréd: Esquisse psychologique des peuples européens 372

3(372 TÖRTÉNETI IRODALOM. zett becses felirat-töredék, melynek kiegészítő darabjait Cserni ásatta ki s a melyet Jung prágai és Domaszewski heidelbergi tanárok a bécsi archaeologiai intézet évlapjaiban (Jahreshefte des österr. archaeol. Instituts, 1900. III. Beiblatt 180. nr. 2-—3. éR u. o. 1901. IY. Beiblatt nr. 3.) rekonstruáltak, s ezzel, valamint P. Septimius Geta, Alexander Severus testvére szobra talapzatával a schola speculatorum-ot is megállapították. A municipiummal már könnyebb eligazodnunk, mert az genetikailag is legközelebb alakulván ki, a XIII-ik légió castrumától keletre, és a jóval utóbb, csak 235-ből jelentkező colonia Maros-portus felé délre helyezkedhetett el, a hol Cserni szerencsés felirat-lelete (Collegium Ponto Bylchinorum) is igazolja. A Castrum még sok gondot és fejtörést okozhat Cserninek, de hiszszük, hogy az ő szívós kitartása czélt fog érni ez irányban is. A katonai parancsnokság segítségével ki kellene kerestetni a gróf Steinville által építtetett vár előtti falakról felvett rajzokat és látképeket, mert a mostani vái-ral semmisítették meg épen a római Castrum zömét is. TÉGLÁS GÁBOR. Alfred Fouillée : Esquisse psychologique des peuples européens. Seconde édition. Paris, 1903. Felix Alcan. 8-r. XIX, 550 1. — A szerző az Institut tagja. Nézete szerint a faj mivolta magában nem nyújt elegendő alapot valamely nemzet lelki tulajdonságainak megértésére. Ezért fejtegetései folyamán, melyekbe a régi görögöket és rómaiakat, az olaszokat, spanyolokat, angolokat, németeket, oroszokat és francziákat vonja bele, különös figyelemmel van a népek történeti viszontagságaira s arra a hatásra, a mit e viszontagságok azoknak értelmi és erkölcsi világára gyakoroltak. Figyelembe veszi a földrajzi és gazdasági viszonyokat is. (DLZ.)