Századok – 1906

Történeti irodalom - Illés József: A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. Ism. Dőry Ferencz - 352

352 TÖRTÉNETI IRODALOM. Mágus voltam a persák közt én, Isaozítész, Es a reményemet én. főleg a cselbe vetém. Városomat, mikor a tűz dúlta, segítni siettem És az örök Krisztus papja segíte nekem.-0 oltotta ugyan ki a tűz erejét ; de azért én Meggyőzetve : dicsőbb, szebb diadalt araték. A könyvet egy 534 számra kiterjedő név- és tárgymutató teszi becsesebbé. A kötet külső alakja az eddigiekhez hasonló. Kár, hogy a görög x helyett mindenütt k betűt szedtek. MÁRKI SÁNDOR. A magyar szerződési jog az Árpádok korában. Irta Illés József. Budapest, 1901. Franklin-társ. kny. 8-r. 145, 2. 1. (Magyar jogászegyleti értekezések, 194. sz. XXII. köt. 4. füz.) A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. Irta Illés József. (Olv. a M. Tud. Akadémia II. oszt. 1904. márcz. 7-én tartott ülésén.) Budapest, 1904. Athenaeum kny. 8-r. 110, 2. 1. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből, XIII. köt. 3. sz.) Illés József, kinek az Árpád-kori magyar házassági vagyonjogról szóló munkáját a Századok 1901 évi folyamában (343—347. 11.) volt alkalmam ismertetni, a fenti czímek alatt két újabb értekezéssel gazdagította elhanyagolt jogtörténeti irodalmunkat. E két utóbbi munka is, mint az első, a nyomtatott forrásoknak lelkiismeretes, mondhatni, kimerítő felhasználásával készült. A szerző szorgos gonddal kutatja át az oklevéltárakat, különös figyelemmel a typikus oklevélformák között helylyel-közzel előtűnő általános jellegű jogi tételekre; s az adatok nagy halmazát, melyet a történetbúvár úgyszólván morzsánkint szedegetett össze, az iskolázott dogmatikus jogász biztos kezével osztályozza; az ingadozó terminológia burkából kihámozza a jogi eset valódi magvát, s az ekként rendezett anyag alapján kísérli meg a fejlődés folyamát feltárni. Következtetéseiben óvatos, minden állítását okleveles adatra építi, s inkább hézagosan hagyja a képet, mintsem hogy merész találgatásokba bocsátkozzék; úgy hogy — ha itt-ott a részletekben tévesen értelmez is valamely forráshelyet — egészben véve mindkét értekezés a becsületes, alapvető munka benyomásával hat az olvasóra. Ez értekezések irodalmi jelentősége világos lesz előttünk, ha gazdag tartalmukat összehasonlítjuk azzal, a mit az Árpádkori magyar szerződési és öröklési jogról eddigelé tudtunk.