Századok – 1906

Történeti irodalom - Dittrich; Ottmar: Die Grenzen der Geschichte. Ism. Szentpétery Imre 161

161 TÖRTÉNETI IRODALOM. »was Brückner ... an mangelnden Verständniss und Ausserachtlassen der Quellen, sowie an sinnlosen Gerede leistet.« Ottenthalt ellenben dicséri, mivel ez agyonhallgatja Brückner gyarló dolgozatát. Már pedig Brücknernek kifogásolt fordítását megtalálhatta volna Ottenthalnál is, a ki azonkívül felelős még azért is, hogy a Böhmer-féle Regesták-ban »a források figyelmen kívül hagyásával« oda tette a lapszélre e szavakat: campum Lehefeld, és a szövegben is történetet ferdít, midőn azt állítja, hogy »das Schlachtfeld bezeichnet am genauesten Gerhardi Vita Oudalrici.« Erre is elmondhatjuk Schäfer szavaival : »Flüchtigkeit und Mangelan Textverständniss sind beim Verfasser gross.« Különben Dümmler is úgy idézi az »in campum quem Lehcfeld vulgo dicunt« szavakat, mintha e leírás a csata színhelyére vonatkoznék. KROPF LAJOS. Die Grenzen der Geschichte. Ein programmatischer Versuch von dr. Ottmar Dittrich. Leipzig, 1905. B. G-. Teubner. 8-r. 32 1. (Különlenyomat a Historische Vierteljahrsclirift VIII-ik évfolyamából.) Meyer és Breysig történet-philosophiájának ismertetése alkalmávalrámutattunk arra a vitára, mely a történetírók és sociologusok között folyik, különösen a német irodalomban, s röviden a körül forog, hogy a sociologiának általánosító elveit kövesse-e a történetírás, vagy pedig maradjon meg elsősorban az egyes tényekkel foglalkozó tudománynak? Az előttünk fekvő értekezés szintén vitairat, mely a történetírás elméletével foglalkozik, csakhogy más oldalról ragadja meg a kérdést, mint a történetbölcselőknek most említett csoportja. Gottl Frigyes t. i. A történelem határai czím alatt szintén történet-bölcseleti munkát írt arról, hogy a szoros értelemben vett történelem tudományát, mely kizárólag az emberiség történetével foglalkozik, szigorúan el kell különíteni azon tudományoktól, melyek nem az emberrel foglalkoznak, hanem azért mégis a történeti tudományok közé számíttatnak, mint pl. a föld története, az állat- és növényvilág fejlődéstani története, a kosmogonia stb.2) Gottl ezen tudományokat metalústoria néven nevezi és velők szemben védi a történelem egyeduralmát. Főérve az elkülönítés jogosultságára nézve az, hogy a történelemnek és a szerinte metahistoriai tudományok') Századok, 1904. 454 és köv. 11. -) Fr. Gottl: Die Grenzen der Geschichte. Lipcse, 1904. SZÁZADOK. 1906. II. FÜZET. 11