Századok – 1906

Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelemmé választása - I. közl. 1

II. RÁKÓCZI FERENCZ ERDÉLYI FEJEDELEMMÉ VÁLASZTÁSA. .7 a míg észre nem veszi, liogy Rákóczira a gyanú nem hat, mert Pekri ellen nem intézkedik ; azután nem kiván többé ezzel alkalmatlankodni. Mindenesetre feltűnő dolog, hogy a nagy befolyású Bercsényi vádja annyi hatást sem gyakorol Rákóczii;a, hogy pár nappal később Pekrit bizalmával ne tüntesse ki. Ártatlansága derült-e napfényre, vagy fondorlatai győztek; a Rákóczi igazságos érzületére, vagy gyengeségére gondoljunk-e? meg nem állapodhatunk, mert erre vonatkozólag hiteles adattal nem rendelkezünk. Ha arra gondolunk, hogy a Bercsényi vádaskodásával tökéletesen egy időben merül fel egy erdélyi országgyűlés összehívásának és a nemzeti fejedelemség visszaállításának eszméje, ha Rákóczi emlékiratai alapján elismerhetnők Pekrit ez eszme kipattantójának és főmozgatójának, bátran összeköttetésbe hozhatnók a két dolgot, de hogy Rákóczi említett állítását — és általában emlékiratainak a fejedelemválasztásra vonatkozó részét — elfogadjuk, nemcsak történetphilosophiai okok, de egykorú adatok sem engedik. Mivel egykorú adatunk csak annyi van, a mennyi az Emlékirat egyes részeinek hitelét lerontja vagy hézagait betölti, de azt feleslegessé nem teszi, szükséges főbb pontjainak idézése, hogy értéküket a hiteles adatok világánál annál biztosabban meghatározhassuk. Pekri »kétszínű fondorkodó ember vala, s minthogy sokkal ügyesebben tudta magát fontossá tenni mint a többi erdélyi urak, reá vette ezeket, hogy emlékiratot nyújtsanak be nekem hazájok állapotáról, elmondván benne, mily rendetlenség uralkodik Erdélyben azon csapatok dúlásai miatt, kik az én katonáimnak vallják magokat. Kérének, híjjam össze az országgyűlést fejedelemválasztásra, tudvalevő dolog lévén, hogy Apafi elárulá a fejedelemségét, midőn jogát a császárra szállítá.« Egypár szóval helyesen jellemzi Pekrit. de feltűnő, hogy a míg később írt Emlékirataiban az ő fondorlatára vezeti vissza az országgyűlést, egykorú hivatalos iratokban és Thökölyhez intézett levelében annak összehívását szerencsés hadakozásai, az ország nagy részének a súlyos iga alól való szabadulása és az eláradott rendetlenségek szükségképeni következményeként tünteti fel.1

) Kétségtelen dolog, hogy ezek ') A regális szerint: Isten ő szent felsége édes nemzetünk boldogulására czélozó igyekezetünket s nemzetséges fegyverünket nemes Magyar és Erdély országokban annyira elősegéllette, hogy nemcsak szabadulását, hanem annak statusi boldogulásokat is szemlélhessék, melyet is az erdélyi statusok konsiderálván, az országgyűlés egybehívását kérték. Hasonlóan