Századok – 1905
Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Hol van a Nedao folyó? 941
944 VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS. bői eredő többi folyókkal párhuzamos irányt követ. Hossza mintegy 45—50 kilométer s épen derékon metszi át a hun-halmok legtypikusabb vidékét Borsod délkeleti síkjától a kunság északi részéig. Hajdan, mikor a Tisza valahol Debreczen alatt folyt, valószínűleg messzebbre is szaladt, mert ma a Hortobágyba szakad, — mikor van vize. Jellemző, hogy a Hortobágyon túl eső Szoboszló határában a Kösely folyó partján is van Arkus-halom. Mint már föntebb érintők, a ned szó értelme valószínűleg az ásott folyó-mederrel van összefüggésben, a mi a gömöri Sajóágnál igen feltűnően nyilvánul. Az ásott Arkus-folyótx ) igen jellemzőleg folyó-nak nevezik ; továbbá a Keresztespüspöki alatt Nadér-nek nevezett folyó azonos iránya is jelent valamit. Nad a folyó neve fent, a hol még valami más ajkú nép lakott, Nedö a partján létezett régi falu neve is, a mai Ároktő felett ; de már a Tiszán túl, a Nadér alsó folyásánál JÍr&ws-folyónak mondják. Nagyon érzem, hogy e következtetések között sok a hézag ; de Nadér, Nedö és az Árkus-folyó egy irányban, épen a hunhalmok borította területen fekvése méltán gondolkodóba ejti az embert. A fő érvet a mellékkörülmények erősen támogatják. A nevezett Nadér a Fejérnád nevű tóba kanyarog bele és^ az e vidéki lakosok állítják, hogy nagyobb árvizek alkalmával Ároktő határától a Fejérnádig, innen Keresztespüspöki alá fel lehet csónakázni a Nád folyón, mely itt — állítólag — a káptalani Nagytanya keleti és déli oldalán az Okonádi töltés alá kanyarodik. Megjegyzem, hogy az Okonádi töltés nevében a nád (nad. ned) a töltés, árok szóval lehet azonos értelmű s így magyarázható : Okunadja, Оки-töltése, a mi ugyanoly összetétel, mint a Csörsz-árka. Kiváló megfontolásra érdemes, hogy az itt egymás folytatásának vélt Csörsz-árka, mely Ároktő felső végétől a Bakszán nevű (ma Bacsóház) halomig és hátig húzódik, és az Okonádi töltés, mely a Bakszánon túl körülbelől a Nadér széléig tart, nem egy eredetűek ; és hogy a Csörsz-árka alatt, épen a Bakszánon, s errébb is a falunál levő végében kibontott tűzhelyen ugyancsak az árok alatt (ezen Ároktő népe a töltést érti) régi kultura nyomaira akadtam. Kutatásaim alapján állítom, hogy a mai Csörszárka, a népies hagyomány szerint is avar árok, sokkal magasabb, épebb az Okonádi töltésnél, melyet még az árvíz elleni újabb védekezések sem voltak képesek egy színvonalra emelni a hatalmas Csörsz (népies kiejtéssel Csesz)-árkával. E két különbség vilá') Oklevelekből is kimutatható, hogy hajdan ásott árlcolás-asík (fossatum aruk) nevezték. Károlyi Okit. I. 98. sz. Csege levéltárában egy 1787 évi határjárás »Árkusnak nevezett árkolat«-nak mondja.
