Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Hol van a Nedao folyó? 941

HOL VAX A XEDAO FOLYÓ? 94ö gosaii jelöli a hevenyészett hun, és az állandóbb avar települést névben, földmüvekben és az egymás felett fekvő kultur-rétegekben ; alább a hun, feljebb az avar, sőt itt-ott az Árpád-kori magyar. Régi vágyam teljesülne, ha e határvonalakat az ásatások alapján erősen meghúzhatnám. Az ároktői O-temető elromlott földvára is három kulturát látszik rejteni : alúl a hunt (hamu, cserép, csiszolt kő, bronz és ritka vas), feljebb az avart gyér vassal és vas-salakkal, legfelül a magyart koporsókkal, ezek szegeivel, vasdarabjaival, és egy nagy, szépen kovácsolt szeggel, melyet egyszer eső után a Csörsz-árka lemosott tetején találtam fekvő helyzetben. A vitatott csata korára vallanak a gót emlékű leletek e tájon : egy fibula, mely Hampel József véleménye szerint is gót ; horpadt paizsdudorok ; egy szép karvédő bronz-tekercs dr. Kardos mezőcsáti orvos birtokában, melyet egyik szomszédos halmon (Hörcsikes) leltek, s több más tárgy. Végűi a néphagyomány is — mily bámulatos szivósság ! tud egy avarok előtti árok-hálózatról, melyre a Csörsz-árka reá hányatott, és egy »irtóztató nagy« csatáról, melynek halottaiból egy »borzasztó nagy« csonthalmot emeltek. Részemről nem tartom lehetetlennek, hogy a mai Csörszárka és az Okonádi töltés alatt, tehát a mai Nadér, Jordanes szerint Nedao folyó partján végesvégig olyan tűzhelyek vannak, minőt fent említettem és kibontottam, és hogy ezek a hunoknak vagy a velők harczoló népeknek emlékei. Ezek alapján azt is valószínűnek tarthatjuk, hogy Attila »egyik« városa lappang e vidéken, ha nem is az a »legszebb«, melyet Priskos leír, mert ezt helyszíni tapasztalatok után Jász-Arokszállás és Csány között az Ágóváros (àpç = vezér) nevű szőllőben sejtem. Több mondani valóm e tárgyról egyelőre nincsen. De ennyit elmondani kötelességemnek éreztem. Vita felett állónak a kérdést nem tartom, hanem úgy vélem, valószínűvé tettem : hol volt Hunnia temetője, a Nedao, vagy mai kiejtés szerint Nedö folyó. VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.