Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

934 BLEYER JAKAB. magyar szókincsbe, meggyőző erővel világlik ki, hogy a magyarság, nyugati kultúrájának első és alapvető elemeit a szlávoknak, első sorban a pannóniai szlovéneknek köszöni. A keresztyénség elterjesztése a magyarok között, mint egyházi és keresztyén mívelődési kölcsönszavaink minden kétséget kizáró módon bizonyítják, az ő érdemök. Az első keresztyén egyházak szlovén hatás alatt létesültek, de az első iskolák is. Az írást-olvasást a magyarok a szlovénektől tanulták.1

) De nemcsak régi keresztyén terminológiánk majdnem teljesen szlovén' eredetű, hanem másféle szláv jövevényszavak is rendkívül nagy számban fordulnak elő szókincsünkben : oly szavak, melyek az állami életre és hadviselésre, földmívelésre és állattenyésztésre, kereskedelemre és iparra, a nyilvános és magánéletre, házra és családra, konyhára és ruházatra stb. vonatkoznak.2

) Magától értetik, hogy a magyarság a szavakkal együtt a megfelelő fogalmakat és intézményeket is átvette a szlávoktól. Megvolt tehát annak a lehetősége, hogy a magyarok a szlávoktól, illetőleg a pannóniai szlovénektől egy népmondát is átvegyenek. A magyar nép-énekesnek legelőször előforduló elnevezése : igrice:.3

) Ez a szó kétségtelenül szláv eredetű, a szóval együtt azonban a fogalom is természetesen szláv kölcsönzés. A magyaroknál, mikor Európába költöztek, nem hiányoztak a hivatásos nép-énekesek, és ha mégis átvették e szláv szót, világos, hogy a nép-énekeseknek olyan sajátos faját kellett jelölnie, melynek művészete alaki és tartalmi szempontból különbözött a többi magyar nép-énekesétől. Alig tehető fel, hogy az igriczek énekeikben ne foglalkoztak volna epikai tárgyakkal is. Többször ismételték ugyan már, de semmivel sem bizonyítható, hogy hivatásuk csak abból állott volna, hogy komikus eszközökkel és ledér bohóczkodással mulattassák a hallgatóságot. Ezen jövevényszón kívül azonban más tekintetben is kimutatható a szláv hatás legrégibb népköltészetünkben,4

) így tehát ebből a szempontból sem áll semmi annak a ') V. ö. Melich János : A magyar keresztény terminológia. Akadémiai Értesítő, 1903. 113. 1. 2) V. ö. Fr. Miklosich : Die slavisehen Elemente im Magyarischen. Denkschriften der kais. Akad. der Wiss. Phil. hist. Kl. XXI. köt. 1872. 1. 1. Az egész anyagot nyelv- és kultúrtörténeti tekintetben mintaszerű módszerrel és éles elmével dolgozta fel Melich : Szláv jövevényszavaink, I. köt. a) V. ö. Jankó János : Igriczek a Bihar-hegységben. Erdélyi Muzeum, XI. köt. 32. 1. Munkácsi Bernát : Bégi magyar népénekesek. Ethnographia, V. köt. 373. 1. és Moldován Gergely : Erdélyi Muzeum, XI. 346. 1. 4) Y. ö. Sebestyén Gyula: A regösök, 1902. 246. 1. és Kuhac Ferencz : A regösénekek dallamairól. Ethnographia, XII. 214. 1.