Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - IV. befejező közl. 902

A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 907 király Atlinál tartózkodott és elvesztette embereinek legnagyobb részét, bjódrekr és Gudrun egymásnak kölcsönösen elpanaszolták bánatukat.« A 3-ik Gudrúnarkvida mármost elmondja, hogy micsoda bánatot panaszoltak el egymásnak: Gudrún azért panaszkodik, hogy Atli megölte testvéreit, í>jódrekr pedig, hogy elvesztette embereit. Ennek a situatiónak Atli halála elé való helyezése csak későbbi fejlemény lehet, melyet a Herkjáról szóló elbeszélés és ennek az ártatlanul vádolt királynéról szóló mesével való kombinácziója idézett elő. Eredetileg ez a helyzet csak Attila halála és a nagy hun csata után képzelhető. A magyar mondában Detreh és Kremheld egyek törekvésükben, s a hunok és germánok félelmetes küzdelme után, melyben a germán fejedelmek is kétségtelenül nagy veszteségeket szenvedtek, Detreh panasza és Kremheldé, a ki a sok vérontás daczára sem tudta már feltámasztani nemzetségét, nagyon meg van okolva és könnyen érthető.1) Miután a pannóniai hun-monda a német Nibelung-mondával össze volt kapcsolva, Dietrich és Kriemhild csak mint szövetségesek léphettek fel a hunokkal és képviselőjükkel (Attila halála után Helche fia) szemben. Igaz, hogy a német hagyományban Kriemhildet Hildebrand, Dietrich nevelője — így a Nibelungénekben és a Klage-ban, — vagy épen maga Dietrich — így a í>idrekssaga-ban2) és a Heldenbuch függelékében3) — öli meg. Máskülönben azonban a német monda sem tud semmit arról, hogy Kriemhild és Dietrich között ellenséges viszony állott volna fön, és egészen kétségtelen, hogy Kriemhild halála Dietrich kezétől csak későbbi fejlemény lehet olyan korból, mikor Dietrich viszonya Etzelhez a német hagyományban már elvesztette minden történeti vonatkozását és Dietrich a mondában ártatlanná lett Etzel kegyére utalt számkivetett hőssé változott. A sokkal történetibb magyar hagyományban Detreh mint a leigázott germánok képviselője, vazallusa ugyan, de nem jóakarattal felkarolt védettje a hun királynak, a kin Kremheld igazságos bosszút állott. Abból, hogy Detreh Kremhelddel a hun hatalom megtörésére szövetkezett, természetesen nem következik, hogy Detrehnek Etele megölésében is, a kinek míg élt, hűséges alattvalója volt, része lett volna, vagy hogy ebben Kremheldet ') Ebből a magyarázatból folyik, hogy Pjódrekr az ő embereit eredetileg nem a burgundok harczában (437), hanem a hun csatában (453) vesztette el. Az is következik belőle, hogy Pjódrekr és Guctrún barátságos viszonyában nincs ellenmondás, mint Jiriczek (id. m. 159. 1.) gondolja ') Unger id. kiad. 392. fej, •) TP. Grimm : D. Heldensage, 337. 1. 62*