Századok – 1905
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Vizsgálat Zrinyi Miklós ellen 1565-ben 889
892 TAKÁTS SÁNDOR. tetteiről (de facinoribus horrendis et inauditis) jelentést tegyen. Károly főherczeg a hallottak és az Írásbeli panaszok alapján 1563 január 26-án a királyhoz fordult. Felterjesztéséhen elmondja, hogy Magyar Bálint egyéb sok gonosz cselekedetein kívül legutóbb már hamis pénz verésére is adta magát és István deákkal egyetemben Fonyódon igen szépen készített hamis aranyakat hoz forgalomba. Fonyód vára — írja Károly főherczeg — a Balaton egyik szigetén épült s a legerősebb várak közé tartozik. Magyar Bálint állandóan e hozzáférhetetlen várában lakik s így csakis a vár elfoglalása útján lehetne őt kézre keríteni. О azt ajánlja, hogy Fonyód várát körűi kell fogni és kiostromolni. Mivel pedig Zrínyi Miklós amúgy is haragszik Magyar Bálintra1) s mivel Tahy Ferencz és Báthory András is neheztelnek reá, e három főkapitányra kell bízni Fonyód elfoglalását. E három főúr — írja Károly főherczeg — kijelentette, hogy ha felhatalmazzák őket, Magyar Bálintot méltóan megbüntetik.2) Ha Károly főherczegen áll vala a dolog, Fonyód várát talán csakugyan megostromolják; de a király igen jól tudta, hogy ugyanazok, a kik Magyar Bálintot súlyos vádakkal illetik, a török támadások alkalmával hasznos és vitéz szolgálataiért egekig magasztalták. Azután meg egyáltalában nem látszott észszerűnek, hogy attól az embertől foszszák meg a Balaton vidékét, a kitől a török legjobban tartott. A király tehát nem állott rá a Károly főherczegtől ajánlott kalandos tervre. És Magyar Bálint tovább is »vitézi tisztességben« élt. Tahy Ferencznek, Grersei Petheő Jánosnak erőszakoskodásairól és bűneiről egész halmaz írás maradt ránk.3 ) Pedig mind a kettő zászlós úr, udvari ember és nagyrabecsült vitéz volt. Kerecsényi László, Balassi Menyhárt, Tarnóczy András, Takaró Mihály, Zichy István, Dersfy Farkas, Krusith János, Balassa János és mások ellen is igen sok panaszt emeltek s a XYI-ik század közepén legtöbbnyire vizsgálatot is indítottak ellenök. Csak azért említők mindezeket, hadd lássék, hogy Zrínyi Miklós jellemének fogyatékosságait, vagy ha úgy tetszik, az ő bűneit a XVI-ik század legkiválóbb vitézeiben legalább is oly mértékben megtaláljuk mint benne. Ezek a bűnök oly közönségesek, oly általánosak voltak, hogy az egyéneknek ') . . . »is enim alioquin infensus est iIli propter vastata et occupa ta per haj donee illius bona sua.« 2) Csász. és kir. állami levéltár : Hungarica. 3) Bécsi es. és kir. állami levéltár : Hungarica. — Közös p. ü. ltár : Hungarica, 1565—1566.
