Századok – 1905

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Vizsgálat Zrinyi Miklós ellen 1565-ben 889

VIZSGÁLAT ZRÍNYI MIKLÓS ELLEN 1565-BEN. 893 bűnül alig róhatók föl. Azon kor áldatlan viszonyai szülték e bűnöket, s inkább a kor bűnei voltak, mint az egyéneké. Mi sem könnyebb, mint a XVI-ik század főembereinek, vitézeinek erőszakoskodásait, fosztogatásait, önzését és kapzsiságát védelmezni. A ki jól ismeri a XVI-ik század viszonyait, az tudja, hogy maguk a politikai és a gazdasági viszonyok, akarva, nem akarva, erőszakoskodásra és kapzsiságra hajtották az embereket. Az életfentartás ösztöne, a családról való gondoskodás minden eszközt megragadott akkor, mikor a megélhetés mindenkire nézve igen megnehezedett. A török terjeszkedése és folytonos támadásai miatt a legtöbb ember vagyonát vesztette. Hiába hivataloskodott, hiába vitézkedett, megérdemelt zsoldját meg nem kapta. S minél magasabb tisztséget viselt valaki, annál ritkábban jutott fizetéséhez. Csoda-e, ha ily viszonyok között akárki is tilosra vetemedett? Csoda-e, ha egymásra támadtak azok, a kik örökösen a harcz mezején éltek, örökösen vérontással foglalkoztak s idejök sem maradt a szelídebb és nemesebb erkölcsök elsajátítására, a melyek különben is csak békés és nyugodt időkben szoktak virulni. Ha tehát valaki Zrínyinek és kortársainak hibáit menteni akarja, száz meg száz mentő okot találhat. Arra semmi szükség, hogy ezen hibákat szépítsük vagy letagadjuk, s azokat illessük váddal, a kik a hibákat megemlíteni merték. Különben is Zrínyi Miklósnak és kortársainak hibái és bűnei olyanok voltak, hogy azok nélkül a XVI-ik századba nem is illenének. Mint említettük, egyes írók nagy méltatlankodással emlegetik a Zrínyi Miklós ellen 1565-ben megindított vizsgálatot. Mi ezen vizsgálat megindításában semmi különöset nem látunk. A XVI-ik század közepén az efféle vizsgálatok annyira divatba jöttek, hogy alig van valamire való végházunk, a hol biztosok ne jártak volna. Dessewffy János, a magyar kamara elnöke, a király udvarmestere és Miksa cseh király legbizalmasabb tanácsosa, a ki a XVI-ik század közepén több végházban teljesített vizsgálatot, maga sem kerülhette ki, hogy 1560-ban vizsgálatot ne indítsanak ellene. A végházaknak és végházak tartományainak megvizsgálása és összeírása azért vált szükségessé, mert az egyes végházak jövedelme évről-évre kevesbedett. A megejtett vizsgálatok irataiból tudjuk, hogy a jövedelmek csökkenésének egyik fő oka az volt, hogy a végbeli tisztek egész falukat vontak el a végházaktól, a közvitézek pedig, ha egyebet nem is, legalább egy kertet vagy szántóföldecskét szereztek magoknak és kaszálták a maguk javára a végház rétjeit. Ilyen módon végházaink tartományainak jövedelme rohamosan csökkent. A bajon a