Századok – 1905
Tárcza - Folyóiratok 74 - Budapesti Szemle 74
táiicza. 75 Az áprilisi (316) számban Alexander Bernátnak Taine Hippolyt fölött a M. Tud. Akadémiában elmondott emlékbeszédét olvassuk.1) — U. o. A XIX-ik század jelentősége Magyarországra nézve czím alatt Riedl Frigyes közöl mutatványt egy nagyobb munkájából. Vonzó stílusban élénk képét festi a XIX-ik század reformmozgalmainak. — A Magyar Nemzeti Muzeum múltja és jelene cz. kiadványt, melyet a Muzeum alapításának századik évfordulója alkalmából bocsátottak közre, m. r. ismerteti u. o. A diszes emlékmű tartalmából bennünket leginkább az alapítás története érdekelhet, a mi Szalay Imre igazgató nevével jelent meg. Berkovics Miklós (u. o.) Karl Woermann : Geschichte der Kunst aller Zeiten und Völker cz. munkájának első kötetével (Die Kunst der vor- und ausserchristlichen Völker) foglalkozik. — Riedl Frigyes u. o. bírálja Hoitsy Pálnak Nagy-Magyarország ; a magyar történet jövő századai cz. munkáját. Ez az első tudományos összefoglalása a magyar imperialistikus politika elveinek. Riedl elitéli az imperiaiistikus politikát, a mit szerinte a politikai eszmék fejlődése és a népszapörodás esélyei hiu ábránddá változtathatnak. — A májusi (317) szám Tacitus élete és művei czím alatt azt a bevezető- tanulmányt közli, melyet Csiky Kálmán Tacitus összes műveinek magyar fordításához írt.2) — U. a. számban találunk ismertetést Körösi Sándornak Zrínyi és Machiavelli cz. tanulmányáról.3 ) — A juniusi (318) számban Kossuth Lajos és Long kapitány czímmel Kropf Lajos közli annak a conflictusnak történetét, mely Kossuth és az őt szállító amerikai hajó kapitánya között az útirány kérdése miatt kitört, midőn az amerikai kormány Kossuthot Kiutahiából New-Yorkba akarta szállíttatni, de Kossuth előbb Angliába ment. — U. o. Franczia történetírás a középkorban cz. alatt Haraszti Gyula közöl mutatványt franczia irodalomtörténetéből. Megemlékezvén a franczia történetírás verses kezdetéről, a prózai történetírás középkori mestereit, a krónikásokat : Villehardouint, Joinville-t Froissart-t, és Commynes-t mutatja be vonzó előadásban. — A juliusi (319) szám A közoktatásügy és gróf Széchenyi István cz. czikket közöl Imre Sándor tollából. A czikkíró szembeszáll Schvarcz Gyula azon állításával, hogy Széchenyi arisztokratikus elfogultságból ellensége volt a népnevelésnek. Kimutatja, hogy Széchenyi az arisztokrácziát a szó nemesebb értelmében fogta fel -r továbbá bebizonyítja, hogy Széchenyinek végczélja a nemzet kiművelése volt, de előbb nevelni akarta a népet a politikai jogok kiterjesztésével, csak azután oktatni, vagyis ezen a téren is az ') Olv. Századok, 1903. 379. 1. X. ö. Vécsey Tamás tanulmányát : Tacitus és magyar fordítása. Századok, 1904. 197. 1. 3) Olv. Századok. 1903. 603. 1.
