Századok – 1905

Tárcza - Folyóiratok 74 - Budapesti Szemle 74

76 tárcza. okszerű haladás hívének mutatta magát. — Havas Rezső dolgozata : Dalmáczia és a magyar ipar, kereskedelem (u. o.) némely történeti vonatkozásokat is foglal magában. -— Ferdinándy Géza egy jeles közjogi tanulmányban, melynek ezíme : Ország és királyság (u. o.), fontos történeti, közjogi és törvénybeli bizonyítékok alapján kimutatván az ország szó közjogi értelmét, tiltakozik az ellen, hogy Horvát-Szlavón- és Dalmátországok az ő autonom törvényczikkeikben királyságok-nak (kraljevine) nevezik magokat. — Mahler Ede (u. o.) Somogyi Edének Szumirok és magyarok cz. könyvét bírálja, melyet dilettáns munkának itél. — Az augusztusi és szeptemberi (320 — 321) számok A Balkán félsziget czím alatt Asbótli János tollából hoznak nagyobb tanulmányt, mely a Balkánt mint Magyarország történelmének fontos színterét jelöli meg s annak történeti eseményeit néprajzi és természettudományi alapon magyarázza. — Húsélelmezési harezok a középkorban czímmel ugyancsak az augusztusi (320) számban Borner Béla közöl érdekes gazdaságtörténeti dolgozatot. — В. К. (u. o.) ismerteti és bírálja Gaál Jenőnek Gróf Széchenyi István nemzeti politikája, továbbá Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövünk cz. műveit. A bíráló szerint Gaál szorgalmasan dolgozott, de helytelenül tulajdonít Széchenyinek rendszeres philosophiai felfogást nemzeti politikájában. — Acsády Ignácz (u. o.) Eble Gábornak A cserneki és tarkeöi Dessewffy család cz. családtörténeti munkáját ismerteti, melyet mind kiállításánál, mind tartalmánál fogva jelentős műnek tart.1) — A szeptemberi (321) számban Gróf Széchenyi István angol ismerősei czím alatt olvasható Kropf Lajos érdekes dolgozata, mely számos példával illusztrálja Széchenyinek az angolok iránt táplált rokonérzését. Ezzel kapcsolatban a dolgozat szerzője sok hibát helyreigazít, a mi Széchenyi naplóinak akadémiai kiadásába becsúszott. — U. o. ismerteti —d jegyű író a Magyar Történeti Életrajzoknak Gritti Lajos 1480—1534 cz. kötetét, melyet Kretschmayr Henrik után fordítottak németből. Epen ez a körülmény van a munkának ártalmára ; az idegen szerző nem elég jártas a magyar viszonyokban, s a fordítás is gyönge. — Az októberi (322) számban A Magyar Tudományos Akadémia és az önkényuralom czím alatt Angyal Dávid közöl czikket. Az önkényuralom bureaukratismusa az Akadémiát állítólagos forradalmi szerepléseért annyira megbénította működésében, hogy 1847 deczember-havától 1858 deczember-haváig (1848-ban a szabadságharcz miatt) nem tarthatott nagy-gyűlést. — Ferenczi Zoltán bevezetéssel ellátva közli báró Kemény Zsigmondnak egy eddig ismeretlen dolgozatát : A Biharmegyei 1845 decz. 15-iki gyűlés leírása czímmel. Ez a dolgozat a Wes») A mű bírálatát olv. Századok, 1903. 751. 1.