Századok – 1905

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Szent István király élete. Ism. Dedek Crescens Lajos 754

756 TÖRTÉNETI IRODALOM. 756-Karácsonyi János műve előszavában ismételten kijelenti, hogy ő »csak igazat akart mondani«, s ezért elhagyta mindazt, »a mi csak merő ábránd, a kései íróktól Szent István életéhez hozzá ragasztott sallang vala.« — »Epen a bírálatilag megállapított történeti igazságokból tűnik ki Szent István valódi nagysága« — mondja tovább, miután már előbb jelezte, hogy a szent életirataiból »csak a biztos részeket« fogadta el, s épen azért fél, hogy »lesznek, kik talán csalódva teszik le a könyvet«, mert esetleg számos, eddig történeti igazságúl elterjedt tudományos tételt nélkülözni fognak. Őszintén megvallva, én is azok közé tartozom, a kik csalódottan tették le a könyvet ; de nemcsak azért, a mi hiányzik belőle, bár — mint látni fogjuk — van ilyen hiány bőven, hanem főkép azért, mert úgy látom, hogy Karácsonyi, mikor csak az igazat akarta elmondani, sokszor épen akkor esett tévedésbe, sokszor meg a kétest tette a valószínűbb helyébe. Első állítása az, hogy : míg (Szent István) életirataiban nem tudtuk megkülönböztetni az eredeti részeket a kései toldásoktól, jóhiszeműleg mindent elfogadhattunk; most csak a biztos részeket. Vagyis : most már tudjuk, hogy melyek a biztos és melyek a betoldott részek az életiratokban. De hát tudjuk-e már biztosan azt, hogy melyek ezek az életiratok ? Karácsonyi öt életiratot említ : a) a kis legendát ; b) a Hartvik-legendát ; с) a pesti bővített legendát; d) a magyaros bővített legendát és végre e) az elveszett legendát. Ezzel szemben Pauler csak hármat ismer : a) a kis legendát, b) a nagy legendát és с) a Hartvik-legendát.1) Ez tehát azt a látszatot kelti, mintha a kérdés nem lenne egészen tisztázva, annál is inkább, mert csodálatosképen Fralcnói 1901-ben szintén csak három legendát ismer.2

) De menjünk tovább. A szerző azt vitatja, hogy az u. n. nagy (helyesen : nagyobb) legenda a tulajdonképen való Hartviklegenda ; a Hartvik-legendának tartott életirat pedig plagium és tákolmány. Pauler viszont azt tanítja, hogy a flartviklegenda épen az, a melyet mindig annak tartott mindenki, a mely Kálmán királynak van ajánlva s a melyet szerzőnk plagiumnak nevez. Ennek azután van több ismert codexe, tehát — a mint rendesen szokott lenni — több változata, s az eredeti szöveg csak a varians lectiók és változatok kritikai megrostálása után volna megállapítható. Hát kérdem, a hol J) V. ö. Karácsonyi czikkét : A Hartvik-vita sarkpontjai. Századok, 1894. 20 1. Pauler czikkeit u. o. 1893. 279 és köv. 11., 1894. 123 és köv. 11. !) U. o. 1901. évf. 881. 1.