Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712
A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI, 743 fordítva. Önálló német luin-monda nincs és aligha volt is valaha. Attila az ő hunjaival a német mondát csak mint Kriemhild férje s a berni Dietrich és egynehány más hős jóakaró barátja érdekelte. A magyar hagyományban azonban Etele és Detreh az ő népeikkel az érdeklődés középpontjában állanak, és a monda első felének a keleti gótok meghódítása a tárgya, második felének a hun uralom alól való felszabadulásuk. Az egyes részletektől és az azokból folyó bizonyítékoktól eltekintve, már ezen általános szempontból is nyilvánvaló, hogy ilyen monda csakis a keleti gótoknál képződhetett, és ilyen alakban, bámulatos hűséggel ragaszkodva a történeti gondolathoz, csakis a mai Magyarországon maradhatott fen. Ha valahol, úgy itt kellett Attila világtörténeti szereplése emlékének ébren maradnia, a hol hatalma annyi népre nézve végzetszerűen emelkedett és halála után tehetetlenül omlott össze, és a hol a legkülönbözőbb népek, a gepidák, longobárdok, avarok, szlávok stb. államalkotásra való törekvése századokon keresztül ismét és ismét meghiusult. Pannónia lakói a múltnak minden emlékében a hun világhatalom maradványát látták, és a történelem szelleme, a népek ösztönszerű vágya, a mai Magyarország területén a hunok fellépésétől egészen a magyarok államalkotásáig ugyanaz maradt. Általános szempontok tehát, épen úgy mint az elbeszélés nevei és tartalma, a mint azokat a hun-história megőrizte, kétségtelenné teszik, hogy volt egy keleti gót-pannóniai eredetű magyar hun-monda, mely még 1500 körűi is népünk ajkán élt és Pannóniának a hunoktól való meghódításáról szólott. Ha ama nyomok, melyek a Kaiserchronik-ban találhatók és Dietrichnek Etzeltől való leveretéséről szólnak, valódi hagyományból erednek, akkor az a hagyomány csak Pannóniából juthatott Németországba, a hol »más légkörbe átültetve, érthető módon elvesztette történeti, ethnographiai és földrajzi elemeit annak a világnézetnek, a melyből kialakult.«1) 3. Buda megöletése. Etele külföldi hadjáratai, a) A zeiselmaueri ütközet leírása után a hun-krónika ekkép folytatja elbeszélését : »Postquam vero exercitus se dispersit, romano more Huni super se Ethelam regem preficiunt, ') így K. Müllenhoff : Die alte Dichtung von (len Nibelungen. Zeitschr. f. d. Altert. XXIII. köt. 149. 1. a német eredetű, északra vándorolt Nibelung-mondáról. 51*
