Századok – 1905

Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - II. közl. 712

BLEYER JAKAB. A MAGYAR HUN-MONDA GERMÁN ELEMEI. 721 utalás arra, hogy talán a pannóniai Mogentianával való föl­cseréléssel és íráshibával van dolgunk. Ezt a feltevést, melyet már Schoenwisner 1 ) visszautasított, Sebestyén 2 ) újra magáévá teszi, és kiemeli, hogy ezen a vidéken született N. Theodorik és itt fogta el Theodorik atyja Hunimundot, a svébek királyát, egy éjjeli támadás alkalmával.3 ) Petz 4 ) pedig arra figyelmeztet minket, hogy azonos vagy hasonló nevű városnevek másutt is for­dulnak elő és hogy Potentianus római császárról különböző római telepítéseket nevezhettek el Potentianának ; szerinte Pannóniá­ban is lehetett ily nevű város, a mint Schoenwisner5 ) tényleg említ két pannóniai kőtöredéket Potentiel és Neapotentia felirat­tal. Pauler Gyula6) úgy véli, hogy tulajdonképen Pollentiáról van szó, a hol Stilico megtámadta a gótokat.7 ) Mindenesetre kétséges, vájjon létezett-e valamikor ily nevű város Pannó­niában; az azonban bizonyos, hogy a magyar honfoglalás ide­jében ilyen, vagy hasonló hangzású nevű város Magyarországon, nevezetesen a mai Eehér megye területén nem volt. Nem is hiszem, hogy Potentiana a valódi népi hagyományba tartoznék. Minden más helynév, mely a hun-históriában előfordúl, pontosan megállapítható oly falut vagy várost jelöl, mely az Árpádok ide­jében kivétel nélkül mind létezett és részben még ma is létezik. Képzelhető-e mármost, hogy a hagyomány ezt a nevet magával vitte volna és a vele jelölt helységet csupa jól ismert falvak és városok közé helyezte volna, holott azon a vidéken ilyen vagy hasonló nevű helység nem volt? Akármelyik hallgató meghazudtolhatta volna a hegedőst vagy a mesemondót. Az is lehetetlen, hogy Potentiana vagy Potentia ebben az alakban a magyar nép ajkán élt volna ; lia pedig más, népszerűbb formája lett volna, a magyar krónikások bizonyára nem alakították volna át, vagy nem írták volna valamennyien tévesen, a mint Etelével, Budával, Százhalommal, Tárnokvölgygyei sem tet­ték. Honnan való tehát e név? Én tudós kölcsönzésnek tartom, természetesen a nélkül, hogy meg tudnám mondani, minő forrásból van átvéve, vagy mi szolgáltatott alkalmat erre a köl­csönzésre. De van még több helyünk is a hun-krónikában, mely­nek tudós eredete nem szenved semmi kétséget, és a melynek közvetlen forrását szintén nem áll módunkban megjelölni. ») Itin. et comm. Geogr. II. köt. 1781. 236.1. s) Id. m. 419. 1. 3) Olv. Jordanes ; Getica, LII. és LIII. fej. ') Id. ért. 33. 1. '-) Id. m. II. 236. 1. 8) A magyar nemzet története Szent Istvánig, 201. 1. 3. jegyz. ') Jordanes : Getica, XXX. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom