Századok – 1905
Tárcza - Domanovszky Sándor: Esztergomi vagy pécsi krónika? 680
682 TÁRCZA. Vetera — alakját ; keletkezését a Xl-ik század végére teszi s Íratása helyének, sőt szerzőjének kérdésével is foglalkozik.1) Es épen így tesz Sufflay is. Kijelenti, hogy »a hypothetikus pécsi krónika régibb valamennyi többi ismert magyar krónikánál« (529. 1.) s keletkezését szintén a Xl-ik század végére teszi és végre írójáról is szól. * * Lássuk tehát a pécsi krónikát. Az íratás helye hamar meg van határozva. Erre négy bizonyítéka van : 1. Mert említi, hogy Péter fejezte be (absolvit) a pécsi székesegyház építését. Tudja ugyan, hogy ezt krónikáink is említik, de szerinte ez az adat nem származhatik belőlük, mert az állítólagos pécsi krónika állítólag többet tud, midőn az absolvit igével él a krónikák ftmdaverat igéje helyett. 2. Mert a töredék még kétszer említi Pécset és csak Pécset. E két hely Péter temetkezése és Salamon koronázása helye. Csakhogy Péter temetkezését krónikáink is említik, még pedig a pécsi székesegyház alapításával kapcsolatban. 3. Mert a Szent Istvánról szóló rész »Magyar- és Horvátország viszonyáról figyelemre méltó feljegyzéseket tartalmaz.« (520. 1.) Az előző két pont is keveset bizonyít Pécs mellett, e harmadik egyáltalában semmit. 4. Sufflay mégis bebizonyíthatónak véli, hogy János Pécsről szerezte tudósításait, mert Endre és Béla történeténél a töredék »kétségkívül . . . összefüggésben van Radus nádor 1057-ből származó ismert oklevelével.« (521. 1.) Minthogy maga is tudja, hogy ez a pécsi vonatkozású oklevél későbbi hamisítás, valószínűnek tartja, hogy »azt a pécsi krónikairó nem használta fel, hanem csak később János, mikor a hamisítvány már létezett.« (522. 1.) 2 ) Csakhogy a conclusió, mely szerint János akár közvetett, akár közvetetlen úton csak Pécsről szerezhette tudósításait, megdönti a a pécsi krónika hypothesisét, mert akkor a Radus-féle oklevél adataival egy úton juthattak a töredékbe más pécsi vonatkozások is. Sufflay mégis foglalkozik a pécsi krónika mineműségével is. És itt megint összeakadnak Kaindllal. Kaindl ugyanis a magyar krónikák forrásai közt a Gesta vetera mellett, a krónikák utalására hivatkozva, többek közt egy Antiqui libri de Gestis Hungarorum-ot is különböztet meg.3 ) l) V. ö. Századok, 1903. 461—468. 11. a) Azért jegyzetben azt is lehetségesnek tartja, hogy »az 1057-iki oklevél hiteles része talán épen e pécsi krónikából merített.« 3) Studie XII. 101.
