Századok – 1905

Tárcza - Domanovszky Sándor: Esztergomi vagy pécsi krónika? 680

TÁRCZA. 683 Kaindl ezt a forrást meg is akarja határozni, de vajmi keveset tud róla. Szerinte ez tartalmazta a Yata-féle feljegyzéseket (est autem scriptum in antiquis libris de gestis Hungarorum, quod omnino prohibitum erat christianis, uxorem ducere de consanguineis Vata . . .) és a nemzeti krónika számos bővítését Kézaival szemben.1) így az Endrére, Bélára, Leventére vonatkozó bővítéseket,2

) az Endre és Béla közötti viszály Béla-párti leírását.3

) valamint Salamon történetének egy részét.4

) Szerkesztése idejét pedig Kaindl az 1100 év tájára teszi.5

) Sufflay szerint az ő pécsi krónikája Kaindl ezen Antiqui libri de Gestis Huiigarorum-á,va\ »közeli rokonságban áll, sőt talán azonos is velők.« (531. 1.) Sufflay ezt igen meggyőzően bizonyítja. A Kaindl-féle Antiqui libri legbiztosabb adata a Vatáról szóló. Yata de castro Belus származik, a mi mármost arra jogosítja Sufflayt, hogy ezt az 1289-ben Baranya megyében Szár-Somlyó várához tartozott Belus faluval azonosítsa. (531. 1.) Abban, hogy »egy vár kétszáz év lefolyása alatt faluvá siilyedhetett« s hogy »ez nem valami rendkívüli dolog«, igaza lehet Sufflaynak, de engedje meg, hogy erre a korra vonatkozólag el ne higyjük. Ez tehát az Antiqui libri-t nem hozza közelebb Pécshez. A mit pedig Sufflay Kaindlról állít, hogy nézete szerint »a magyar krónikákban a Horvátországról szóló tudósítások« az Antiqui libri-bői származnak, annak Kaindlnál semmi nyomára sem tudtam akadni. Marad tehát rokon vonásnak az Antiqui libri és a Pécsi krónika közt : Endre, Béla és Salamon története. A mi pedig erről szól, az épúgy lehet bővebb krónikáinkból, mint a pécsi krónikából való. Az Antiqui libri-vel e helyeken sincs valami feltűnő rokonság. Sufflay is belátja, hogy minden 1046 utáni adat a »törzs-krónikában« benne foglaltatik, de kizártnak tartja, hogy János ez adatokból merített légyen. (527. 1.) Hogy miért származtak ezek »szükségkép« egy más magyar forrásból, azt megmagyarázni elfelejtette. Igen fontosnak tartja azonban annak a bizonyítását, hogy a pécsi krónika 1046-ig az altaichi évkönyveket használta, s használatukat három helyen: Péter trónralépésénél, Aba Karinthiába csapásánál és Péter megvakításánál véli kimutathatni. (523—526. 11.) De az altaichi annalesek mellett e helyek világosságát onnan is magyarázza, hogy a töredék szerzője a czéljának megfelelő adatokat • ') Studie XII. 101. a) Studie VIII. 81—82. 3) Studie VIII. 90. ') Studie VIII. 97. 5J Studie XII. 102.