Századok – 1905

Tárcza - Domanovszky Sándor: Esztergomi vagy pécsi krónika? 680

TÁRCZA. 681 a zágrábi krónikával. Talál is három egyezést : 1. hogy a szerző a legszűkebb formába igyekezett önteni anyagát ; 2. hogy a személyi és földrajzi tulajdonneveket mind a két munka szívesen használja fel egy-egy történeti tény vagy vélemény támogatására ; és 3. hogy a töredéken át meg átvillan a nevek etymologiai magyarázata iránti előszeretet. Ezek valóban nagyon meggyőző positiv bizonyítékok János főesperes szerzősége mellett ; különösen az első : hogy a zágrábi krónikával egyezően a töredékben is megvan a rövidítésre czélzó törekvés. Sufflay szemökre veti Klaicnak és Rackinak, hogy nem tudják, mikép a zágrábi statutumok száraz történeti bevezetése (a zágrábi krónika) »nem tekinthető János szellemi munkájának, hanem hogy ez a bevezetés csak a magyar törzskrónika (?) kivonatának gépies másolata«; (515. 1.) — de midőn maga keres bizonyítékot, a gépies másolatban mégis meglátja a szerző rövidítésre czélzó törekvését, és ezzel bizonyít is a töredék hitelessége mellett. Ez lehet Sufflaynak legegyénibb nézete, de hogy okoskodásával eldöntötte volna a kérdést, azt nem állíthatja. * * * Sufflay szerint azonban a töredék hiteles munkája János gercsei főesperesnek, és most már (518. 1.) az egy lapra terjedő töredék forrásaival is foglalkozni kíván. Ki is mutat hármat: 1. egy magyar krónikát ; 2. a stadei annaleseket ; és 3. egy dél-dalmát króuikát. Legnagyobb figyelmet a magyar krónikának szentel, és itt találkozik Kaindllal, a kit a magyar források kérdésében nagy tekintélynek tart: »Kaindl — írja — Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen cz. munkájában véglegesen megállapította a különböző ismert magyar krónikák viszonyát egymáshoz, s azoknak fő- és mellék-forrásait összeállította.« (530. 1.) A Sufflay-féle magyar krónika »a Xl-ik század végén Pécsett keletkezett.« (519. 1.) — Ettől kezdve már ki is tűnik Kaindl és Sufflay rokon gondolkozása. Kaindl a magyar-lengyel krónikának előtte oly fontos jelentőségű magyar krónika-forrásával foglalkozva, belátja, hogy ennek megállapítása nehéz, mert mellette forrásként szerepel a Hartvik-legenda s a leDgyel író is erősen interpolál.1) Sufflaynak is el kell ismernie, hogy az ő pécsi krónikája »részint rövidítések, részint más forrásokból származó interpolátiók és János főesperes hozzáadásai által eltorzíttatott.« Mindamellett Kaindl a magyar-lengyel krónikából akarja megállapítani a legrégibb magyar krónika — szerinte Gesta *) Studie III. 33.