Századok – 1905

Tárcza - Domanovszky Sándor: Esztergomi vagy pécsi krónika? 680

TÁRCZA. ESZTERGOMI VAGY PÉCSI KRÓNIKA? Közlönyünk t. olvasóit már figyelmesekké tettem arra, hogy Kaindl magyar forrástanulmányai az elhibázott alap következtében, melyen felépültek, mennyire alkalmasak némely balitéletek meggyökereztetésére. Sajnos, azóta e káros következménynek hatása tényleg érezhetővé vált. Sufflay Milán a Századok mult évi folyamában János gercsei főesperes krónikája töredékéről cz. a. közölt tanulmányában 2

) ráhelyezkedett a Kaindl által adott téves alapra s oly megállapodásokra jutott, a melyeket szó nélkül hagynunk nem lehet. Sufflay az idézett tanulmányban a Kereselics által nyilvánosságra hozott és János gercsei főesperesnek tulajdonított krónikatöredékből (?) indúl ki. Ez a töredék Kercselicsnél mindössze egy lapra terjed, s Klaic, Marczali és Pauler hamisítványnak tartották. Sufflay a hamisítás vádja ellen szólal föl s ezzel a kérdéssel hamar végez is. »A ki Kercselics tudósi tevékenységét ismeri — írja (513. 1.) — nem fog kételkedni az ő meggyőződéséről, hogy tényleg Johannes de Guerche krónikájának egy töredékét adta ki. Azonfelül teljesen ki van zárva, hogy Kercselics hamisított volna, mert a töredék már 1599-ben, Zelniczei Stjepanic Miklós zágrábi püspök memorandumában, melyet a pápai követhez intézett, minden kétséget kizárólag felhasználtatott.« — Csakhogy Sufflay ezzel nem zárt ki minden eshetőséget, mert Kercselics meg lehetett ugyan győződve róla, hogy a szóban forgó krónika tényleg a főesperes műve, de nézete téves lehetett. E negatív bizonyítékon kívül positiv bizonyítékot is akarván adni Sufflay, hogy a töredék Gercsei Jánostól származik, összehasonlítja azt (517. 1.) a főesperes másik authentikus munkájával, ») Századoh, 1903. 461—468. 11. s) Századuk, 1904. 511. és köv. 11.