Századok – 1905

Történeti irodalom - Westberg; Friedrich: Zur Wanderung der Langobarden. Ism. Márki Sándor 676

676 TÖRTÉNETI IRODALOM. mellőzi, nem is lehet megítélnünk, mily sikereket érhetett volna el e téren. Hibának kell tartanunk azt is, hogy a munka csupán a kiadott okleveles anyagra támaszkodik, holott tudjuk, mily nagy számmal vannak 1405-ig menő okleveleink, melyek még felhasználatlanok és kiadatlanok. Kellő utánjárás és búvár­kodás után többet és jobbat produkálhatott volna a szerző. Némi figyelmetlenségre mutat, hogy néha elfeledi megmondani, mely korból való az idézett okirat. Az előadás formáját tekintve, már volt szó róla, hogy a munka szerkezete nem egészen logikus. Nyelve folyékony, de zavaró annak a sokszori ismétlése, hogy mily keveset tudunk a tárnokmesterségről. Azt is feleslegesnek találjuk, hogy bizonyos közökben mindig van egy-egy összefoglalás, a mi legtöbbször elmaradhatott volna. Az említett hibák mellett is érdeme azonban a szerzőnek, hogy összefüggőleg foglalkozik egy kevéssé ismert tárgygyal s használható munkát írt; sőt a második részben — legalább egy szempontból — elég teljes képét adja a tárnokmester hiva­talos működésének. —ó —ő. Zur Wanderung der Langobarden. Yon Friedrich Westberg. St. Pétersbourg, 1904. Nagy 8-r. 2, 35 1. (Mémoires de FAcadémie imperiale des sciences de St. Pétersbourg. Classe hist. phil. VIII. VI. 5.) Westberg Frigyes, a rigai városi reáliskola tanára, új szempontból foglalkozik a longobárdokkal, kik egy emberöltőn át hazánkban is laktak. Vándorlásuknak egész menetrendjét megváltoztatja azzal az állításával, hogy űtjokban Litvániát érintették. Az egészet így képzeli : 1. Jordanes zavarja össze először a gótok hazáját, Scan­dzát (a korai Scandináviát), a longobárdok őshazájával, Scandiná­viával. Scandinávia, Sçadanan (olv. Scadanau) alatt általában Észak-Germániát (az Északi- és Keleti-tenger közt levő vidé­ket) kell érteni. Maguk a longobárdok itt az Alsó-Elbe mellett laktak, hol eredeti hard nevök a Bardengau és Bardowick helynevekben maradt fen. 2. Első szállásuk az Alsó-Oderától nyugatra volt, Scoringá­ban, vagyis a part-vidéken, melyet ma Pommerániának, tehát szintén Partvidék-nek (a tenger mellett) neveznek. Innen Kr. u. 168 táján szorították ki a vandálokat, a kiknek egy része 171 —173 közt már Pannóniában portyázott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom