Századok – 1905

Történeti irodalom - Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei. Első rész. Építészeti emlékek. Ism. Császár Elemér 672

673 TÖRTÉNETI IRODALOM. alkalmunk a szerző művészettörténeti monographiáinál kiemelni, Divaldnak nagy a bősége a mester-műszókban és igen szabatosan használja őket, a mi a magyar nyelvű műtörténetekben nagy érdem. Módszere is tudományos; csak biztos adatokra épít, s ha hypothesist kell alkotnia, óvatosan teszi és nem mulasztja el kiemelni, hogy véleményét maga is föltevésnek tekinti. Csak a mű compositiójával nem vagyunk egészen megelégedve. Az igen helyesen elkülönített részekben — különösen az első, legterjedelmesebb részre áll ez, a mely az egésznek több mint három negyedrésze — nincs a tárgyalásnak egységes vezető szempontja. Nagyjából történeti rendben halad, vagy a szerkezeti rokonságuk révén összetartozó emlékeket adja egymás után, de ettől a helyes elvtől többször eltér s a földrajzi fekvés vagy épen egészen esetleges motivumok szerint (szobrászati, festészeti dísz, a templomokban található egyházi edények hasonlósága és különbözése) csoportosítja az emlékeket. Azután nem szorítkozik a czímnek megfelelően csupán az építészeti részekre, hanem leírja a templomot minden hozzátartozó művészeti emlékével együtt, a szobrászati és festői díszszel, sőt még a művészi ipar körébe tartozó készletekkel, monstrantiákkal, pacificalékkal, antependiumokkal együtt. így az olvasó minduntalan azt érzi, hogy nem a Szepes vármegyében fejlődő építészetről világosítják föl, hanem mint valami jobbféle útikönyvben (pl. Meyer műtörténeti szempontból értékes Reisebuck-ja.Í) az egyes városok és falvak érdekes műemlékeit írják le előtte. Minduntalan kizökkenünk a kerékvágásból, az oda nem tartozó részletek elvonják figyelmünket az egésztől, s attól, a mit legfontosabbnak tartunk : az építészeti elemek fejlődésének ismeretétől. Kétségtelenül tanulságosak ezek a részletek is; rövidre fogott, jellemző képek az illető műalkotásokról, de véleményünk szerint inkább a Szepes-vármegyeir műemlékek következő köteteiben lett volna helyük. És még valaminek érezzük hiányát : a leírásokat élénkítő elbeszélő részleteknek. Csak a ki lelkiismeretesen elolvasta a könyvet, az érzi, milyen fárasztó és megerőltető szellemi munka végigkísérni a szerzőnek részletező leírásait. Bár az olvasó képzeletének munkáját megkönnyítik a nagyszámig művészi reproductiók, azért még a szakembernek is nagy munkájába kerül az írott utasítások alapján megalkotni a leírt műemlék képét. Divald stílusa roppantúl tömör, minden szavának van hajó hosszában, a középvonalon, két fa-oszlop támogatja. Véleményünk szerint ezek közönséges egyhajós templomok, mert az oszlopok sem a fölépítést, sem a mennyezet alakítását nem módosítják ; más szóval, csak a mennyezetet segítik tartani, de a különben is keskeny (7 m.) templomot nem tagolják, szerkezetileg nem vesznek részt a hajó ketté osztásában.