Századok – 1905

Történeti irodalom - Boreczky Elemér: A királyi tárnokmester hivatala 1405-ig. Ism. –ó –ő 674

674 TÖRTÉNETI IRODALOM. fontossága, így mindegyikre ügyet kell vetni, mindegyiket meg kell fontolni. Ha több történelmi részletet vegyített volna előadásába — természetesen ekkor történeti ismereteinek majdnem egyenlőknek kellett volna lenni a műtörténetiekkel — akkor munkája a laikus számára is kedves olvasmány lett volna, így azonban nagyon becses adat-gyüjtemény, de csakis az. Tudományos érdemeit ez nem kisebbíti, és — a mint bírálatom élén jeleztem — fori'ásmunkának komoly, dicséretre méltó alkotás. Igen szépek a könyv illusztrácziói. Nagy részük, ügy tudom, most jelenik meg először. Ezek is, a már ismertek is, mind élesek, tiszták, művésziek. CSÁSZÁR ELEMÉR. A királyi tárnokmester hivatala 1405-ig. Irta Boreczky Elemér. Budapest, 1904. Országos központi községi nyomda r. t. 8-r. 120 1. (Különlenyomat a Magyar Jogász-ujság 1905 évi folyamából.) Történetirodalmunkban meglehetősen kicsi még az a fejezet, mely a magyar királyság egyik fontos hivatalának, a tárnokmesterségnek keletkezésével, fejlődésével és hatáskörével foglalkozik. Feltűnő nagyok e téren a hiányok, alig vagyunk túl a kezdeten. Е jelenségnek legvalószínűbb magyarázata talán az, hogy historikusaink régebben alig fordítottak figyelmet Magyarország gazdasági viszonyaira s ezért részesült oly mostoha elbánásban a tárnokmesterség története. így tehát már csak ebből a szempontból is van jelentősége Boreczky könyvének. Sajnos, hogy épen a kezdet nehézségei miatt nem adhatott annyit, a mennyit a czím után várnunk lehetne. Munkája két élesen elválasztott részre oszlik. Az egyik (3—55. 1.) általában a tárnokmesteri hivatallal foglalkozik, a másik (57—120. 1.) a tárnokmesternek a városok felett való bíráskodásával. Nem mondhatnám ezt a taglalást valami sikerültnek, mert a szerző tulajdonképen egy dolgot akar két czím alatt tárgyalni. Ugyanis, ha a tárnokmester hivataláról szól, abba a bíráskodás föltétlenül beletartozik, s akkor hiba, hogy a többi hatáskörről nem értekezik ily részletességgel; ha pedig a második rész kidolgozása volt a főczél, akkor nem kellett volna az általános fejlődés rajzolásába belebocsátkoznia, hanem csak a fő feladatot szem előtt tartania. A munka a tárnokok jogi helyzetének meghatározásával kezdődik. E szerint tárnok volt »azon conditionarius nép, . . . melynek feladata volt a gazdaság központján levő . . . adó fejében odaszállított természetben való szolgálmányoknak . . . keze-