Századok – 1905
Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630
VÉG H KÁLMÁN MÁTYÁS. azután ha ily czélra szolgáltak is e helyiségek, mire való volt a középsőt ajtóval összekötni azzal, mely a lejárattal szemben esik ? De meg az egész építkezés elüt attól, a hogy a XVIII-ik század végén már a magtárakat építették. Azt is hallottam más magyarázat gyanánt, hogy fűtő helyiségek voltak a felettök levő szobák fűtésére. Hogyan ? Erre a kérdésre senki sem tudott választ adni. Más magyarázat ismét ebek ketreczének mondta, melyeket a vadásztársaság hozott magával. De ez esetben mit keresnek a szabályosan ismétlődő négyszögű nyílások a boltozatokon, és ugyan mire szolgált a legbelső helyiség ? Egyszóval a pincze ez is, az is lehetett talán egyszermásszor ; de hogy eredetileg mi volt, annak senki sem tudója. Véleményem szerint ezen helyiségek, lehet, börtönök voltak. Epítésök azon korhói való, mikor az előbbi fejezetben elsorolt oklevelek keltek : tehát az átmeneti korból. A felső nyílásokat, ajtókat később is csinálhatták. Ha börtönök voltak és a szerzetesek itéletjogával álltak kapcsolatban, bizony borzalmas helyen járunk, kivált ha elgondoljuk, hogy e birtok területén esik a Karjú-liáz, melynek neve a kataszteri, tehát a régi elnevezéseket hívebben megőrző térképen Karnió-hely, a mi talán Vesztőhely-nek értelmezhető. Természetes, hogy a szerzetesek a judicaturának csak jogi és coercitiv oldalával foglalkoztak, a végrehajtást a Karnió-helyen soha nem végezték, mert ezt a kánonjog tiltotta, hanem a delinquenst a politikai hatalomnak adták át megbüntetés végett, ezzel a clausulával : »Ultra tarnen sanguinis effusionem.« De adhatunk szelidebb és sokkal elfogadhatóbb magyarázatot is ennek a sajátságos alépítménynek. Lehet, hogy csak a köréje hullott törmelékek tették földalatti helyiséggé, eredetileg azonban földszint volt és a szerzetesek celláit foglalta magában ; a felső nyílásokat pedig csak később vágták s a cellák alját utólag burkolták téglákkal. Akárhogyan van a dolog, az olvasó is beláthatja, hogy mai, közönséges czélra alkotott építményről semmiképen sem lehet szó. Régi épülettel állunk szemben itt, a föld alatt és a föld felett. Minthogy pedig igazolt tény az, hogy e terület hajdan Ohat tartozéka volt, és sehol az egész Ohaton ily nyilván beszélő köveket nem tud felmutatni az 1905 év, melyeknek nyomán az ohati apátságot kereshetnék : joggal helyezhetem ide, a hol »saxa loquuntur.« Ne legyen feltűnő, hogy csupán a felszínen található jelek után indulok és nem ásattam az érintett helyeken. Ilyen hivatása csak a szakintézeteknek, szaktársulatoknak lehet. Elégedjünk meg tehát legalább egyelőre azzal, a mit a felszínen találunk.