Századok – 1905

Értekezések - VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS: Az ohati apátság 630

AZ OHATI APÁTSÁG. 6.33 pusztáit, mint pl. a Cserepest, mely nevét az elcserélt másik királyi birtoktól, Cserépvártól vette és valószinűleg a későbbi Csege-Szentmiklóssal azonos, vagy Sarkadot, Drassát keleten, Ménes-hátat, Bajuszt nyugaton, Mangót-hátat, Kastélyt (Ivis-Major) északon, Nagy-Majort délen ; egyedül csak Puclilakó és Kecskés pusztákat nevezi meg, mert csupán e kettő volt ősrégi csegei királyi határ. E két puszta pedig nem nyúlik ki a mai, hanem csak a szabályozás előtti Tiszáig, sőt eddig is csak Puclilakó terjed. De Tiszája van még ma is Kecskésnek a Kemény-háton. Puclilakó ugyanis a mai csegei Puszlika,1) mely a csegei gőzmalomtól délre, a rakományos kert szomszédságában fekszik. Magvát egy szép halom képezte, a Puszlika-domb ; ezt azonban lassanként elhordták habarcsvegyítéknek. de 30 — 40 évvel ezelőtt még megvolt. Aljában, helyesebben a mai csegei szőllők felé elterülő fensíkján az Árpád-kori települést nyilván elárúlja a sok diribdarab cserép s általában a homok talaj-vegyülete. A Kecskés puszta pedig térképünkön is szerepel, s délkeletnek irányúivá, Puszta-Mátával határos. Ez a Kecskés nyúlt ki a Vetges-ig és nyúlik ki ma is a Völgyesig s északi folytatásáig a Tölgyeréig, mi által a Völgyes és Tölgyere, a két parti birtokos : nyugat felől a hajdani Ohat, kelet felől meg a hajdani királyi puszta Kecskés között egyenlő részben oszlott meg. Legtöbb zavart okoz az oklevél Mortua magna kifejezése, mely a kutatókat a mai Nagy-Major tartozékát tevő Morotvához vezette, holott ez nyilvánvaló tévedés, mert a kérdéses Morotva és az oklevél Teulgescherethye nevű helye együvé tartoznak : »dedimus Mortuam predictam (magnam), cuius medietas in toto cum nemore Teulgescherethye nominato pertinet ad villám Chege memoratam ; alia medietas in piscatione pertinet abbati de О . . . cum suis patronis.« A Teulgescherethye pedig a mai Tölgyere két partján terült el, mint erre a csegeiek közül ma is sokan emlékeznek, és mai kiejtéssel így neveznénk : Tölgyes-csere, Tölgyescsererétje vagy Tölgyesér-rétje. A Mortuának (holt Tiszának) tehát azon hajdani Tisza-medernek kell lennie, mely e tájon lehetett; vagyis mindent összefoglalva, arról a hármas-szám alakú hajdani Tisza-mederről van szó, mely a csegei Lyukas-halom melletti Lapos-tónál kezdődik és félkör alakúlag a Hatrongyosig kanyarodik s itt a másik félkörrel a Tölgyerén és Völgyesen át a jelzett alakban kikanyarodik. Ezt a térkép ma is feltűnteti, sőt ha feljebb haladunk, ugyanilyen hajdani Tisza-medret nyomozhatunk a csegei Kis-Majortól kezdve az Inta-tón át Szentmargita taváig, sőt tovább is. ') Ez oldalon jobban elromlottak a helynevek, mint nyugaton.