Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602
610 BLEYER JAKAB. nél — a mennyiben Attiláról van szó — tudákos mesével van dolgunk, mely alapjában Jordanesre megy vissza, kit különben Lambert fel is említ. Sem a német, sem a magyar hagyomány nem tud erről a végzetes kardról semmit. Ha a magyar hagyomány tudott volna róla, krónikáink aligha hallgatták volna el. Nem vagyunk tehát semmiképen sem feljogosítva, hogy Lambert elbeszélését a magyar hun-monda mellett való tanúskodásnak tekintsük, a mint ezt már Hunfálvy és Petz 2) joggal hangoztatták. A magyar hun-monda mellett szóló bizonyítéknak tekintik általánosan3 ) a Klage egy ismeretes helyét is, a hol Pilgrim püspök elmondja, hogy a burgundok és hunok harczárói mindenfelé értesüléseket fog gyűjtetni s azokat emlékezet okáért le fogja iratni. Egyebek között Hunországba is el akarja küldeni követeit, hogy ott erről a nagy eseményről tudakozódjanak : dar umbe sende ich nu zehant mine boten in Hiunen lant : dâ vinde ich wol diu maere ; wand iz vil übel waere, ob ez behalten würde niht.4) Pilgrim passaui püspök összeköttetései Magyarországgal ismeretesek ; azért még sem hihetem, hogy Pilgrim tényleg követeket küldött volna Magyarországba, hogy a burgundok romlásáról szóló hagyományokat gyűjtsenek. Azt sem hihetem, hogy maga a Klage szerzője gondolta volna, hogy Magyarországon ily hagyományok gyűjthetők. Ezen sorok helyes magyarázata más. Egy Swemmel nevű hegedős Pilgrimnek azt a megdöbbentő hírt hozza, hogy az ő rokonai, a burgundi király gyermekei, Hunországban elpusztultak. Midőn azután Swemmel búcsút vesz, hogy a burgundi királyfiak és Kriemhild anyját erről a rettentő eseményről értesítse, felszólítja a püspök, hogy visszajöttében térjen be még egyszer nála, mert az egész történetet pontosan fel akarja jegyeztetni. Ebből a czélból azonban másfelé is akar kérdezősködni, sőt Hunországba is szándékozik embereit elküldeni, hogy mindenről pontosan és körülményesen értesüljön. A Klage szerzője Pilgrimet természetesen Attila kortársának tartja, vagy legalább annak tünteti fel, a ki a szörnyű esetről szemtanuktól — a milyen Swemmel is volt — akar értesüléseket kapni. Ilyenek azonban magától értetőleg első ') Magyarország ethnographiája, 298. 1. 2) Id. ért. 50. 1. ') így Petz id. ért. 98. 1. — Sebestyén id. m. 364. 1. ') Bartsch К. kiadásában. 3475. vv.
