Századok – 1905
Értekezések - BLEYER JAKAB: A magyar hun-monda germán elemei - I. közl. 602
A MAGYAR HUN-MONDA GERMAN ELEMEI. 607 egyetlen biztos történeti vagy nyelvi adatunk sem. E felfogás legbuzgóbb hirdetője Nagy Géza,1 ) mellette Thúry József,2 ) Munkácsi Bernát,3 ) gróf Kuun Géza4 ) és mások. Petz óta két kutatónk foglalkozott behatóbban a huntörténettel : Sebestyén Gyula és Karácsonyi János. A magyar hun-monda kérdését mindketten a székelyek eredetének kérdésével kapcsolják össze, a mint ez Hunfalvy óta — a mondatörténeti kutatás kárára — tudósaink rendes eljárása volt. Úgyszólván csak Heinrich és Petz nem estek ebbe a módszerellenes hibába. Sebestyén Gyula,6 ) Petz vizsgálódásainak eredményeire támaszkodva, hisz egy germán eredetű magyar hun-monda létezésében. Ezeket a germán eredetű hun-hagyományokat az ő fejtegetései szerint az avaroknak a mai Magyarországon visszamaradt töredékei közvetítették a magyarsággal, a kiktől az ő hypothesise szerint a székelyek egy része származik. Sebestyén könyve gazdag tudásban és szellemes hozzávetésekben, amelyek azonban többnyire átlépik a bizonyíthatónak és valószínűnek határát. Nem annyira a hun-história tartalmával foglalkozik, mint a közvetítés kérdésével, melynek nyilvánvaló czélja az ő székely-elméletének támogatása. így esett, hogy csak kevés pontban jutott túl Petz eredményein és — mint látni fogjuk —• itt sem mindig igaz sikerrel. A közvetítés kérdését, a melyre pedig legtöbb súlyt helyez, véleményem szerint nem sikerült megfejtenie. Hogy pedig az ő székely-elmélete sem adja a probléma végleges tisztázását, mutatja Karácsonyi János hasonló irányú akadémiai értekezése.6 ) Karácsonyi tagad minden ethnikai különbséget a székelyek és magyarok között. A székelyek szerinte eredetileg magyar pásztornép voltak erdős-hegyes vidékeken, a melyet csak később telepítettek a foglalkozásának annyira megfelelő Erdélybe. A hun-krónika előadását tehát mint történeti szempontból értéktelent teljesen elveti, és ebben ') Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez, 1886. 129. 1. — Az Attila név. Ethnographia, I. 259. 1. •— Monda és hagyomány. Ethnographia, V. 26. 1. és a Pallas Nagy Lexikona idevágó czikkeiben. 3) Krónikásaink és a nemzeti hagyomány. Irodalomtört. Közlemények, VII. 290. 1. 3) Hunnische Sprachdenkmäler im Ungarischen. Keleti Szemle, II. 197. 1. *) Hunyad vármegye története, I. (1902) 221. 1. 6) A magyar honfoglalás mondái, I. 1904. II. 1905. Ha a kötet számát nem idézem, mindig az I. kötet értendő. e) A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Értek, a tört. tudományok köréből, XX. köt. 3. szám. 1905. 6. 1.
