Századok – 1905

Történeti irodalom - Bunyitay Vincze; Rapaics Rajmund; Karácsonyi János: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. II. köt. Ism. Révész Kálmán 168

TÖRTÉNETI IRODALOM. 169 az, hogy az érsek már nemcsak Luther, hanem Zwingli eretnekségétől is óvja és félti papjait ; mert előttem kétségtelen, hogy a »Wyglancianorum« elnevezés »Zwinglianorum« helyett áll. Dévai Bíró Mátyás ez időbeli működésének és szenvedéseinek képe, a közölt számos okirat alapján, végre teljesen tisztán áll előttünk. Immár tudjuk, hogy Dévait Kassán I. Ferdinánd egyenes parancsára fogták el (147—148. sz.); budai fogságának idejére nézve is bővebb tájékozást nyújt a 288. sz. okirat, mely szerint Dévai az ő patrónusának, Bebek Imrének házában és oltalma alatt prédikált, mikor azonban ez házassága miatt fogságba került, Dévait is elzáratta János király »a nagy toronyban.« I. Ferdinánd pedig ez időben Kassán és környékén nyomoztatja a bécsi fogságból megszökött Dévait. (264. sz.) Menekülése Bécsből 1533 jul. 16—22-ike közt történt, (236. sz.) A Faber bécsi püspök által Dévaihoz intézett kérdőpontok, valamint Dévainak ezekre adott feleletei (233—234.sz.) szintén közölve vannak, de azt igen sajnáljuk, hogy magának Dévainak ugyan e kihallgatásról szóló tudósítása1

) nem közöltetett. A két feljegyzés közt nagyon érdekes és tanulságos eltéréseket lehet találni. Arra nézve, hogy ez időben már mily nagymérvű elterjedést nyert hazánkban a reformáczió, a legklasszikusabb tanuk Brodarics István püspöknek és Frangepán Ferencz érseknek a pápához és De Casalis római angol követhez intézett leveleik (239. 267. 269. sz.), melyek ugyan korábbi közlések útján már ismeretesek voltak, de — természetesen — ez oklevéltárban is helyet kell foglalniok. A 239. számú okirat 20-ik sorában azonban »scita« helyett »scripta« olvasandó. A magyar házassági jog történetéhez érdekes adalékok Soós Ferencz és neje váló-levelei, melyekben kölcsönösen új házasságra szabadítják fel egymást. (77 — 78. sz.) A magyar nyelvtörténet szempontjából érdekes adatot találunk az egri püspökség tized-bérleteinek 1530 évi kimutatásában (88. sz.), melyben a latin szöveg között egyszer csak szemünkbe ötlik ez a czím : »Cherebora eiusdem comitatus« ; vagyis azon (Bereg) megyének csere-bora.2

) ') Dévai: Dispntatio etc. (Bázel, 1537.) Articuli, in quibus Matthias Dévai Ungarus, Wiennae a Rev. J. Fabro Constantiensi damnatus est ; non eo prorsns ordine quo examinatus est, sed quem memoriae beneficio tenere potuit, consnripti. Magyarul kiadta Révész Imre : Dévai Bíró Mátyás. Pest, 1863. 93—99. 11. a) A Magyar Oklevél-Szótár magyarázatát (vinum leve ; leichter wein) ez az adat legalább is kétségessé teszi. Hogy a csere-bora'(csere-bor) mivoltát kideríthessük, jó lenne Bereg vármegye s a szomszédos bortermő megyék XYI. századi dézsma-lajstromait az Országos Levéltárban átkutatni. Szerk.