Századok – 1905
Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Jászó a főkegyúri jog történetében - I. közl. 119
JÁSZÓ A FŐKEGYÚRI JOG TÖRTÉNETÉBEN. 125 királynéhoz fordult orvoslásért, még pedig sikerrel. Perényi Péter ellenmondás nélkül engedte vissza a malom felét s maga is rajta volt, hogy Mihály konventi jegyző, kinek Miklós prépost az említett malmot a konvent szolgálatában kifejtett munkássága jutalmául örökbirtokúl adta, abba bevezettessék.1) Miklós prépostot ennyi ügyes-bajos dolog között még személyében is megtámadták, midőn emberölés kísérletével vádolták, mely vád alól csak ünnepélyes esküvel menekülhetett. A vád úgy hangzott, hogy mikor Biki Jakab tia Mihály, kinek testvére Simon, Abaujvár-megyei Zsujta nevü közös birtokukat cserébe adta István fiának Lőkösnek egy más birtokért az ő tudta és beleegyezése nélkül, — felkereste Miklós prépostot, hogy előtte tiltakozzék eme törvénytelen csere ellen s erről tőle levelet kérjen : Miklós prépost nemcsak hogy el nem fogadta tiltakozását, hanem cselédjeivel meg akarta őt öletni. Szécsi Miklós országbíró úgy ítélt, hogy a prépost saját egyházában és stallumában tegyen esküt ártatlansága bizonyítására, mit ez Makó királyi ember és Tamás szepesi káptalani kiküldött, valamint rendtársai s több nemes jelenlétében teljesített is.2) Mikor Miklós prépostnak pereit emlegetjük, nem feledkezhetünk meg egy oly tényéről, mely neki határozott érdeme. Ertjük a prépostnak abbeli tövekvését, hogy prépostságának két néptelen birtokát, Novajt és Nyéstát települőkkel népesítse be. Egykori hivatala, melyet a király oldala mellett betöltött, most is előnyére volt. Kérésére Lajos király a piaczokon, vásárhelyeken, egyszóval hol nagy sokaság szokott összegyűlni, kihirdetteti, hogy bárki, bármilyen rangú és rendű legyen is, akarna a prépostság nevezett birtokaira költözni, szabadon teheti, s ott az ő különös királyi védelme és oltalma alatt fog élni. Meghagyja továbbá a főpapoknak, a főuraknak s minden más birtokos nemesnek, hogy jobbágyaikat, ha külön') Jászai házi levéltár : fasc. IV. 4-5. Hártya oklevél, hátán pecsét helye. Világos ebből az oklevélből is, hogy mikor jászói várról beszél, ezt nem a monostorra érti, hanem arra a várra, melyet I. Károly a monostorral szemben álló sziklán épített s mely ismételten előfordul ily nevezettel : Castrum Jazowara dictum. Magát a monostort s így a prépostságot is okleveleink sohasem nevezik jászóvári-nak, még akkor sem, mikor Zsigmond király 1436-ban megengedte, hogy vár formájára megerősíttessék. Ugy a konvent, mint a prépost, valamint az összes hivatalos oklevelek kibocsátására jogosított személyek és testületek csak jászai prépostot és konventet ismernek és említenek immár közel nyolczszáz esztendőn át. Olv. ide vonatkozó czikkemet : A jászói konvent mint hiteles hely a középkorban. Turul, 1903. 3. füz. a) Jászai házi ltár: fasc. XIII. 5. 1358.
