Századok – 1905
Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Népmondák és történeti adatok Záh Feliczián merényletéről 97
118 MÁTYÁS FL. NÉPMONDÁK ÉS TÖRTÉNETI ADATOK STB. tehát az összes mondákban, sem az egyetlen vádlott, sem az egyetlen sértett fél. Tudjuk azonban, hogy bármely társaséleti esemény csak egyféleképen történhetik ; és hogy a különböző egyenértékű (mert kószahíren alapuló) adatok közt okszerűleg választani teljes lehetetlenség. Ezen köztudomású tételekből önként következik, hogy mind a háromrendbeli adomát értektélen mendemondának kell nyilvánítanunk. Mi nem teszünk kifogást az ellen, hogy a tudós tanár és tanítványai az ő egyéni felfogásuk szerint Kázmér és Klára kalandját történetileg igazoltnak tekintik; csak arra kérjük őket, engedjék meg viszont nekünk is, hogy a föntebb elmondottaknál fogva az itt felhozott és tárgyalt összes mondákat népies koholmányoknak tarthassuk.1 ) MÁTYÁS FLÓRIÁN. ') A mi a tudós tanár abbeli felhívását illeti, hogy ha valaki Záh Feliczián esetében még a hivatalos felfogást akarná vitatni a népies ellenében, előbb magyarázza meg a két nővér büntetése közti eltérést : itt egyszerűen arra a megjegyzésre utalunk, melylyel a Századok referense annak idején Marczali Henrik úrnak akadémiai értekezését kisérte. »A t. értekező — így szól a megjegyzés — nem érintett egy körülményt, a mely pedig a felvetett kérdés szempontjából épen nem mondható mellékesnek. Nem érintette nevezetesen azt, hogy a két nőtestvér kivégzésének különböző módja nem folyt az Ítéletből, melyben senkire sincs különösen kimondva, minő halál nemével haljon meg, hanem csak általánosságban, hogy az elitéltek mindnyájan : dire necis supplicio condemnentur. De különben is, Klára az Ítélet meghozatalakor már nem lehetett életben. Tudjuk, hogy Záh Feliczián maga, őt kisérő fia és a királyné szolgálatában levő hajadon leánya, tüstént a merénylet elkövetése után a felriadt udvari nép első dühének estek áldozatul, s ez a körülmény — a nélkül, hogy belőle Záh Klára esetének akár történeti valóságára, akár valótlanságára kellene következtetnünk — elég egyszerű magyarázatát adja annak a ténynek, hogy a leányt, valamint az ifjú Záh Felicziánt szolgájával együtt, oly borzasztó kínzásokkal végezték ki a király cselédi.« (Századok, 1899. 939. 1.)
