Századok – 1905
Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Népmondák és történeti adatok Záh Feliczián merényletéről 97
104 mátyás flórián. II. KÉSŐBBKORI NÉPMONDÁK FELICZIÁN MERÉNYLETÉRŐL. 1. Olasz monda. Károly uralkodása alatt, mely a Feliczián családjára nézve oly végzetes esemény után még tizenkét évig tartott, semminemű népmonda létezésének nyomára nem találtunk. Csak midőn Erzsébet, az özvegy királyné, Róma és Nápoly felé vette útját s az olaszok a királyné jobb kezén a megcsonkított ujjakat szemlélhették, keletkezett a fenmaradt mondák elseje. Ekkor szereztek tudomást a kiváncsi nápolyiak az évek előtt történt merénylet főbb mozzanatairól, a mint a királynét környező udvari tisztek és hölgyek a dolgot nekik elbeszélték. Ezen töredékes, de képzelettel kiegészített közlésekből azután az akkor dívott népies szójárással megírt regényszerű történetet alakították. Ezt Muratori tette közzé az Olasz régiségek harmadik kötetében, a latin fordítással együtt ; magyarúl pedig Rényi után Pór Antal közölte az ezredévi díszmű harmadik kötetében. Szövegét az eredetivel összehasonlítva adjuk a következőkben :2 ) Az első, ki Klára nevét 3 ) belekeverte a visegrádi hallatlan merényletbe, egy olasz névtelen, ki azon alkalomból, hogy Erzsébet özvegy magyar királyné 1344-ben4 ) Rómába zarándokolt, említi, hogy a királynénak jobb kezén négy ujja felében hiányzik, minthogy azokat Feliczián nevű főúr levágta. A történet — úgymond — ekképen esett meg : optimatibus, quod non modo ipsum (interfectorem Chilperici regis), verum etiam progeniem eius in nonam generationem deleret, ut per horum песет consuetudo auferretur iniqua, ne reges amplius interficerentur.« (Greg. Túron. Hist. Francor. lib. VII. cap. 21. col. 427.) Gátat vetett az ilyen öldöklésnek a magyar országnagyok bölcsessége 1351-ben, midőn a halálos büntetéssel sújtott személyek rokonai személyi és vagyoni sértetlenségről biztosíttatnak : »Si quis nobilis ordine iudiciario ... in poena ... sententiae capitalis . . . convictus fuerit, . . . filii, fratres, proximi, sorores et uxores . . . non debent aggravari, sed in possessionibus, domibus et bonis ipsorum quieti et pacifici permaneant,.« (Art. 9—10.) — »Porro, pro excessibus patris filius nee in persona, nee in possessionibus aut rebus damnificetur aut condemnetur.« (Art. 19.) ') Antiquitates Ital. III. 316. a) A latin szöveget Fejér is kiadta : Cod. Dipl. VIII. 3. 428—429. 11. 3) Klára neve nem jutott el Nápolyig, a kószahír háromszor nevezi Erzsébet-пек. <•) 1343-ban, fia András életében: »Correvano anni domini MCCCXLIII. venne а Нота la reina de Ongaria, madre de lo re Ludovieo de Ongaria, e' de Andrea re di Puglia suo fratre.« Muratori id. т. III. col. 315. — Szeptember 10-én érkezett meg Rómába, október 4-ike és 10-ike közt távozott onnan. Dubniczi Krón. Fontes Dom. III. 139—140. 11.
