Századok – 1904
Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-ruthén érintkezések a XIV-ik században 935
•942 PÓR ANTAL. keresztyén kereskedőket feleségeikkel, gyermekeikkel és minden vagyonukkal együtt magával vitte Lengyelországba. Nagy zsákmányt ejtett ez alkalommal a régi fejedelmek kincstárából, ezüstben, aranyban, gyöngyökben, mely zsákmány közt valának arany keresztek, nevezetesen egy, mely az Ur keresztjéből való ereklyét foglalt magában, két igen értékes gyémánt, igen drága felöltő, aranynyal és drágakövekkel ékített nyereg stb. Mindezeket magával vivén, hazatért. Ugyanazon évben Keresztelő Szent János ünnepe (jun. 24.) körül mintegy húszezernyi nagy sereget gyűjtvén, újra Oroszországba tört, a hol több várat és erősséget lerontván, az oroszokat félig-meddig (imperfecte) meghódította. Es jóllehet mintegy negyvenezer tatár és ugyanannyi, sőt több orosz sereglett össze, ezek megrémülvén a vakmerő, noha együgyű mazuroktól (masoviaktól), vagy talán az Isten segítségétől, sok halott visszahagyásával megfutottak és elvesztek. Minek következtében Kázmér király nagy diadallal és dicsőséggel, nemeseiben kárt nem szenvedvén, tért vissza Lengyelországba. Thratka is jelen volt.1) Ezen — úgy tetszik, a nevezett Thratka útján nyert -érdekes előadásnak, melyet Dlugoss nyomon követ, kiszínez és ízlése szerint önkényesen kibővít, egy tévedésére s egy hiányára jöttem rá. A tévedés abban áll, hogy Kázmér király kettős hadjáratát 1340-re teszi, holott —• mint látni fogjuk — e hadjárat 1339-ben történt; a hiány pedig azon bocsánandó hazafias hiúságból eredt, mely minden jeles cselekedetet magának a lengyel nemzetnek követel, a miért a magyarok közreműködését elhallgatja. Ha az események folyását a winterthuri koríró nyomán követjük, arról értesülünk, hogy Kázmér ruthén hadjárata miatt a tatár khán nagy haragra lobbant és népét a lengyel király ellen kültlé. A königsaali (aulae regiae) krónika is ügy tudja, hogy a tatárok eljöttek és visszafizettek a lengyel királynak.2 ) A leobeni Névtelen hasonlóképen azt jegyezte fel, hogy a tatár khán, értesülvén Kázmér hadjáratáról Rutliénország ellen, mely tartomány neki és elődeinek vala adófizetője, a tatárok végtelen sokaságával Krakó határához érkezék és az ország végeit pusztította. Czarnkowi János is ekképen adja elő az eseményeket : Miután Kázmér király második ruthén hadjáratát befejezé és haza tért, egy Datko (Detko, Dedko) nevű gonosz főúr, kihez Przemisl vára tartozók. Ostrowdami Dániellel és másokkal egyetemben tudtára adták a tatár 0 Pertz : Monum. SS. XIX. 661. s) »Tartari vero advenientes, reddiderunt talionem.«