Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

SZENT PAULINUS ÉS AZ AVAROK. <127 most a tudun lelki vezére maga Szent Paulinus lett volna.1) A mint látni fogjuk, Alcuinus és bizonyára maga az udvar is őt szemelték ki az avarok apostolának; de Avariát előbb meg kellett hódítaniok. mert különben épen tígy jártak volna vele, mint Saxoniával, hol a keresztyénség csak a frankoknak egyik hadjáratától a másikig tartott. Szent Paulinusnak látnia kellett, hogy Károly király az avarokat, ha Pipin által, még azon évben nemcsak hódolatra, hanem a keresztyénségre is fegyveresen akarja kényszeríteni s hogy első sorban a szkárákat. az ő földiéit küldi ellenök. A háború nagy sikerrel biztatott, mert az avarok közt polgárháború dühöngött, melynek a khagán és a jugur is áldozatól esett. Erizzo herczeg Vojnimir — szlovén vagy karinthiai, de mindenesetre szláv — törzsfővel támadó háborúra a frankok szolgálatában először most vezette határőreit. A háborúnak szent jellege volt. Az egykorú költő szerint »Isten magát szent Pétert, az apostolok fejedelmét küldte el Pipinnek, a nagy király tiának segedelmére, hogy kisérje útjain őt és a frankok seregét. Mert az avarok régtől fogva sok gonoszságot követtek el ; az Isten templomait és monostorait lerombolták, az arany, ezüst, cserép vázákat, misemondó ruhákat meggyalázták, a leviták és az apáczák ruháit az ördög sugallatára feleségeiknek vitték haza.« 2) A küzdelem részleteiről becses adalékokat kapunk a magyarok hun mondáiban, melyek voltaképen, de megfordított sorrendben és zavarosan, az avaroknak ezen életre-halálra való küzdelmeit beszélik el.3

) Sok vérontással, sok ütközettel járt a háború s évekig tartott. Az egykorú barát a 796 év közvetlen hatása alatt írván, bizonyosan nagyon erősen élt a költői szabadsággal, midőn úgy tünteti föl Pipint, mint a ki jött, látott és győzött. Az erényes, katholikus Pipin király, szerinte, egyszerűen megszállt az alpesi4) Dunánál, a hol óriási avar sereg vette körűi ; de ő előre lépett s hangosan szólította maga elé az új khagánt és feleségét Katunát; tudtokra adta, hogy uralmuk véget ért s országuk a keresztyéneké lesz. Nagy sereg jön utána; elfoglalja a határokat, kipusztítja az avarokat s ') Madrisius. Migne id. m. 99. köt. 73. 74. 529. — Inchoffer : Annales Hungaricae Ecclesiae ad ann. 795 et 79G. s) Carmen de Pippini regis victoria avarica, a. 796. Ex cod. regio Beroliensi. s) Sebestyén Gyula : Continuité des légendes hunno-ougriennes. V. ö. Ethnographia. 1901. 256. 1. *) A Carmen de Pippini regis victoria (Einhardusnál a függelék-ben) »super flumen Albim Danubium«-ját Pertz és Waitz Albidum-nak (fehérvizűnek) mondják ; Büdinger azonban (Oest. Gesch. I. 144.) Albicum. azaz Alpicum Danubium-nak olvassa. Ha helyesen, úgy az esemény helyét a mai Magyarország területére aligha tehetjük.