Századok – 1904
Történeti irodalom - Matunák Mihály: Véghles vára. Ism. Takáts Sándor 883
TÖRTÉNETI IRODALOM. 887 Rudolfhoz folyamodott a szerződés meghosszabbítása végett. Folyamodásában elmondja, hogy 38 évi hű szolgálata alatt sok érdemet szerzett. Mikor a véghlesi uradalmat 1595-ben bérbe vette, puszta volt az, mint a szedett szőlő, de ő nagy fáradsággal rendbe hozta és jövedelmezővé tette; most tehát joggal kéri a szerződésnek 16 évre való meghosszabbítását.1 ) Bár az udvari kamara a további bérlet mellett volt, Rudolf mégis kikérte Mátyás főherczeg véleményét is. (1601. febr. 5.) Miután pedig Mátyás jelentése is beérkezett, a bérletet csakugyan meghosszabbították. Mátyás olyan jóindulattal viseltetett Rappach iránt, hogy 1600 julius 20-án a véghlesi uradalmat még a dica alól is felmentette. Rappach azonban a jóindulatot nem igen érdemelte meg, mivel a jobbágyok sanyargatása miatt egyre gyűltek ellene a panaszok. Végre is 1604 február 23-án bizottságot kellett Véghlesre küldeni a panaszok megvizsgálására.2 ) Ugyanez évben, Bocskay támadása ellenében, a magyar tanácsosok a többi között Véghles várának megerősítését is ajánlották. Történt-e e téren valami, nem tudjuk. Véghles XVII-ik századi történetére szerzőnk már több adattal rendelkezik. В kor ismertetésénél nem is terheli az olvasót a Véghlesre semmiképen sem vonatkozó történetek elmondásával ; de azért e században is lépten-nyomon érezzük, hogy a szerzőnek még a legfontosabb adománylevelek és szerződések sem álltak rendelkezésére. így példáúl nem ismeri azokat az okleveleket, a melyek teljesen megvilágítják, liogy mikép került a véghlesi uradalom a Pogrányi család birtokába. Ugyancsak ismeretlenek előtte azok az adatok, a melyek alapján teljes világításba hozhatta volna, mikép jutott 1636-ban a véghlesi uradalom a Csáky grófok kezébe. Nem lévén czélunk mindezen adatok felsorolása, csak megemlítjük, hogy mindezek a magyar Országos Levéltárban s a bécsi levéltárakban találhatók fel A mi az anyagnak feldolgozását illeti, az bizony a lehető legkezdetlegesebb. Matunák könyvében semmi csoportosítás, semmi feldolgozás vagy osztályozás nincsen; még csak fejezetekre sem osztotta munkáját, hanem a nyers anyagot megválogatás nélkül időrend szerint egymás mellé rakosgatta, így azután könyvét inkább csak a történetírók használhatják ; mert a közönségnek való olvasmányál ilyen alakban egyáltalán nem szolgálhat. TAKÁTS SÁNDOR. ') U. o. HuDg. 1601. április 6-iki csomó. ') U. o. Hxmgarica, fasc. 14421. 61*
