Századok – 1904

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihálynak Vlad Drakul oláh vajdáról szóló költeménye és annak kútfői értéke 874

BLEYER J. BEHEIM M. VLAD DRAKUL OLÁH VAJDÁRÓL STB. 875 székbe, a hol borzasztó kegyetlenséggel uralkodott, a mitől az erdélyiek is sokat szenvedtek, mígnem Mátyás király 1462 november havában elfogta. 1476-ig maradt Mátyás fogságában, a mikor is újra visszakerült a vajdai székbe. Egypár hónapra rá azonban valószínűleg megöletett. Beheim költeménye igen részletesen beszél, nem a vajda uralkodásáról, hanem csak az egyes rémtettekről, belső összefüggés nélkül, sokszor igen zavarosan. De a mennyire egyéb kútfők az ellenőrzést lehetővé teszik, mindig kitűnik, hogy értesülése lényegében helyes, sokszor pontos is. Elbeszélése Drakul elfogatásának bő leírásával végződik. A vajda uralkodásáról nem áll sok forrás rendelkezésünkre. Ezeknek is egy része majdnem egészen azonos Beheim költeményével. Ilyen nevezetesen két bejegyzés : az egyik egy lambachi,1

) a másik egy szentgalleni XY. századi codexben ; 2

) mindkettő a vajda elfogatása előtt egyszerre ér véget. Ide tartozik még Ebendorfer Tamás osztrák történetíró elbeszélése a Chronica Begum Bomanorum VII-ik könyvében,3) mely a vajda elfogatásának rövid említésével fejeződik be ; azonkívül számos nyomtatott újságlap, melyek közül a legrégibb keletű 1491-ből, a legfiatalabb keletű 1521-ből való.4

) Az ujságlapok mind Drakul visszahelyeztetésével érnek véget. Mindezek a tudósítások egymás közt. néhány csekélyebb eltéréstől eltekintve, szószerint egyeznek ; de egyeznek, nem ritkán szószerint, Beheim költeményével is. A legrészletesebb köztük mégis minden tekintetben Beheim éneke, mely néhány olyan eseményt is mond el, melyről a többi tudósítás vagy semmit, vagy csak keveset tud. Nevezetesen nem tud egyik sem a költőnél említett Jakab szerzetesnek és az ő kolostorának sorsáról, és csak egészen röviden beszélnek Ebendorfer és az ujságlapok a vajda elfogatásáról, míg ellenben Beheim ennek előadásában olyan bő és pontos, mint a milyen egyedül II. Pius pápa (Aeneas Sylvius) elbeszélése az ő Commentdrjai-ban.6) Már most honnan e csoport kútfőnél a feltűnő egyezés, és mi következik belőle ? Forrását egyik tudósítás sem nevezi meg, csak Beheim, a ki elmondja, hogy értesüléseit egy Jakab nevű szerzetestől kapta, a ki Drakul vajda üldözése elől Oláhországból egy bécsújhelyi kolostorba menekült, a hol a költővel érintkezésbe jutott, a ki Bécsújhelyben a császári udvarnál tartózkodott. ') Közölve : Archiv für siebenb. Landeskunde, XXVII. köt. 331 — 343. 11. 2) Közölve Conduratu id. könyvében, 101—105. 11. 3) Kiadta Pribram Alfréd : Mitteilungen des Inst. f. öst. Geschichtsforschung, III. Ergänzungsband, 1890—1894. 4) Olv. id. értekezésemet, 534 — 535. 11. és Conduratu id. m. 17. L 6) lJ

ii secundi Pontificis Maximi Commentarii rerum memorabilium, quae temporibus suis contigerunt. Frankfurt, 1614. 296—297. 11.