Századok – 1904

Értekezések - BAUMGARTEN FERENCZ: Kritikai jegyzetek az Árpád-kor története köréből 868

872 BAUMGARTEX FERENCZ. Ágost franczia királytól Margit kezét, e kimutatást Paris ba. küldte, vagy a franczia király kérte e felvilágosítást, hogy leendő sógora gazdagságáról meggyőződhessék.1) Ezért a kimutatás keletkezését 1186-ra tették. Á kézirat2

) minderről egy szóval sem tesz említést ; az egykorit vagy közeikorú franczia és angol krónikások, kik Béla követségéről és házasságáról szólnak, s kiknek munkáit e szempontból tüzetesen átkutattam, szintén semmit sem tudnak e kimutatásról,3) az összeírás formája pedig egyenesen ellentmond e feltevésnek. így tehát a fentismertetett nézet csak azon alapúi, hogy a kimutatás kézirata Párisban maradt fen, és ez elegendő alap volt, a meddig Endlicher

4) után indulva azt hitték, hogy a kézirat a XII-ik századból való. Már erős kétségeknek kellett volna felmerülni e magyarázat jogosultsága ellen, midőn ismeretessé lett nálunk is, hogy a Bibliothèque Nationale codexe a XV. vagy XVI. században keletkezett,5) és végkép megdől a nézet, lia e codex provenientiáját és szerkezetét megvizsgáljuk. A párisi könyvtárban tett kutatásaim eredménye szerint a codex (cod. lat. 6238) a cod. lat. 5615, 4847, 4333a, 6236, 6235, 5557 (a Colbertina számozása szerint 5332—38) sz. kéziratokkal együtt Colbert legkésőbbi szerzeményei közé tartozik, ki ezeket 1680 felé szerezte meg egy angol könyvtárból. A 6238. sz. codexnek és a benne foglalt kimutatásnak tehát semmi köze sincs Francziaországhoz és Eülöp Ágosthoz, és keletkezése nem tehető az 1186 évre. Ebben a codexben és még inkább a többi hasonló eredetűekben angol nyelvű jegyzeteket találunk. A 6238. sz. codex — azt hiszem — humanista iskolás compilatió, melyet angolok számára készítettek. Van ugyanis benne mindenféle históriai és geographiai feljegyzés : Babylon, Karthago és Konstantinápoly leírása, Szaladin levele a pápához stb. Egy lexikon-szerű nak egy másik, szintén XVIII. századbeli kivonatát Grénoble könyvtára őrzi. Catalogue général, 8-r. VII. 61. ') Horváth M. Magyarország története, I. 445. 1. -— Fessler-Klein : I. 283. 1. — В ékefi : III. Béla emlékezete, 119. 1. — Marczali : A m. tört. kútfőinek kézikönyve, 128. 1. a) Bibliothèque Nationale : 6238. p. 20. s) Rigord : 43. fej. (Oeuvres de Bigord publiées pour la société de l'hist. de France, 67. 1.) — Robert d' Auxerre, E. G. G. SS. XXVI. p. 248. — Radidf de Direto. Ed. Stubbs, II. 41. 1. — Gesta Heinrici Secundi. Ed. Stubbs, I. 346 1. — Gervase of Canterbury. Ed. Stubbs, I. 336 1. ') Monumenta Arpadiana, 245. 1. b) Küff'er Béla : Gazdaságtörténelmi Szemle, II. 286. 1. — Békefi id. h. — Marczali id. h. — Legjobb a Békefi szövege, id. m. 146. 1., ki a fac-similét is közli. Fejér, Endlicher és Kiiffer szövegei (id. h.) teljesen megbízhatatlanok.